Hozam Vadász

Piaci korrekcióknál sokak fejében fordulhat meg a kérdés, hogy érdemes lett volna e kiszállni a pozícióból és ha igen, akkor mikor. A következő kérdés, hogy mikor lenne érdemes visszaszállni, mikortól mennek újra felfelé az indexek. A korrekciótól való félelmünkben nagyobb veszteségeket okozhatunk magunknak, mintha csak ’buy and hold’ stratégiát követtünk volna.

Amikor ki és beszállási pontok után kutatunk nem árt észben tartani, hogy a meg nem keresett pénz is veszteségként könyvelhető el. Ugyanakkor sokszor nem érdemes megvárni, hogy csak korrekcióról beszélünk (5 – 20 százalékos visszaesés) vagy már medve piacról (20 százaléknál nagyobb esés). Persze arról, hogy pontosan hol a határ a korrekció és medve piac között lehet vitázni, de a legelterjedtebb definíció szerint 20 százalékos esésnél húzzák meg a befektetők a vonalat. Mire idáig eljut a piac lehet, hogy buy and hold stratégiánk már jelentős veszteséget halmozott fel nekünk.

Több lehetőség és eszköz is van egy befektető eszköztárában, amit ki vagy felhasználhat, hogy részben elkerülje a korrekciók nem kívánatos hatását, anélkül, hogy túl korán szállna ki a játékból. Az egyik ilyen eszköz a stop-loss és a kúszó stop-loss megbízások adása. Ezzel előre maximalizálhatjuk veszteségünket, még nyugodt fejjel végiggondolva mennyit bírna el pénztárcánk. Általános kereskedői hiba, hogy visszaesésnél nem adnak el, mondván, hogy előbb utóbb lesz ez még magasabban is. Ezt a pszichológiai gátat is le tudjuk küzdeni stop-loss megbízások előre megadásával.

A kúszó stop-loss valóban a korrekciók ellen lettek kitalálva. Ekkor nem egy konkrét árat adunk meg, hanem egy rést a jelenlegi és eladási ár között százalékban, vagy index pontokban. Ha az index nekünk megfelelően halad a stop-loss szint követi, azonban ha megfordul a trend a stop loss fixen marad. Úgy tudjuk ezt vizualizálni, mintha kötélen húznánk valamit magunk után. Ennek a módszernek a használata esetén nem tudunk az abszolú csúcson kiszállni, azonban a csúcstól előre megadott helyen likvidálhatjuk befektetésünket, és nem csúszunk le egyetlen penny nyereségről sem.

Ha valaki a részvények világából szeretne profitálni, de nem szeretne túlzott kockázatot vállani az választhatja a menedék részvényeket (stock haven). Ezek a papírok olyan szektorbeli vállalatok részvényei, amelyeket kevésbé érzékenyen érint egy gazdasági visszaesés (energia, élelmiszeripar). Mivel a fogyasztás alappilléreit képviselik őket éri utol legkésőbb a vásárlóerő csökkenése.

Azonban ezt a relatív biztonságot nem adják ingyen. Mivel ugyan az a háztartás nem fog kétszer annyi gázt, áramot használni, ha éppen jól megy neki, a piaci fellenülésekből is csak fokozottan részesülnek ezek a szektorok. Összességében az alacsonyabb volatilitás figyelhető meg ezen értékpapírok esetében.

Érdemes megfigyelni a különböző szektorok teljesítményét az Investor.hu által közzétett cikkben, hogy lássuk a volatilitás hatásait szektoronként.

Az amerikai gazdaság helyreállni látszik, az Egyesült Királyságban is normalizálódni látszik a helyzet, és az Európai Központi Bank is mindenre elszántnak látszik a gazdasági egyensúly visszaállításának érdekében. Azonban a jegybankárok és döntéshozók még így sem dőlhetnek hátra, van még égető probléma a nyugati világban, ami felboríthatja a törékeny egyensúlyt.

 

Hogy átlássuk a teljes képet néhány fogalommal nem árt tisztában lenni. Az első ezek közül a bérnyomás (wage pressure). A bérek nagysága (mint a mikorökonómiában majdnem minden) leírható kereslet-kínálati görbékkel. A kínálatot a munkavállalkók, míg a keresletet a munkaadók szolgáltatják. Ahogy a kínálat csökken valamiből úgy a tárgyalt eszköz ára egyre magasabbra megy. Ha alacsonyabb a munkanélküliség kevesebb potenciális alkalmazott közül lehet választani, így a bérek (a munkaerő ára) elindul felfelé.

A bérnyomás azonban nem pusztán a bérek emelkedését jelenti. Magsabb bérek mellett megnövekszik a vállalatok költsége, illetve a fogyasztók vásárlóereje. Mindkét jelenség az árak növelésére, azaz infláció gerjesztésre fogja ösztönözni a cégeket. Emellett természetesen több munkaerő többet képes termelni, így a gazdaság teljesítményére is közvetlen hatással lehet a magasabb foglalkoztatottság. Az amerikai és angol jegybankok nem véletlenül monitorozták gazdaságuk munkaerőpiacát olyan nagy hévvel az elmúlt időszakban.

A Fed, köztük is Janet Yellen elnökasszony többször hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség csökkenésének üteme különösen fontos a jelenség lejátszódásakor. Ha túl gyorsan regenarálódik a munkaerőpiac, amit a Fed el akar/akart kerülni, akkor hirtelen csökken a kínálat, és mindenki még alacsonyabb bérezés mellett helyezkedik el. A jelenségnek nincs ideje kifejteni hatását, és a gazdasági bővülés is csak szakaszosan indul be, ami késlelteti a maradék munkaerő felszívását. Mivel ilyen helyzetben a javulás még csak potenciális (nincsenek látható nyomai) a cégek nem folytatnák a munkaerő toborzását, a kereslet is csökkenne a munkaerő iránt, és visszaállna a régi egyensúly.

Amerikai (bal tengely, fekete) és angol (jobb tengely, kék) munkanélküliségi ráták

Forrás: TardingEconomics

Hogy állunk most? Az amerikai gazdaságban szeptember végén, október elején már a válság előtti időszakhoz közelítő adatok láttak napvilágot, míg az angol munkanélküliségi számok is szépen csorognak lefelé, azonban az euró övezet még mindig 11-12 százalékos munkanélküliséggel küzd. Utóbbi leginkább a perifériák számlájára írható, bár a legutóbbi német adat is meglepte a befektetőket, pár ezres csökkenés helyett pár ezres bővülést láthattak a munkanélküliek táborában.

Az ábrán látszik, hogy az angol gazdaságnál fennáll a gyors regenerálódás hordozta veszély,ami  az amúgy is erős font miatt lassuló inflációt (már csak 1,5 a májusi 1,8 százalék helyett (év/év alapon)) erősítheti (tovább lassíthatja). Az angol döntéshozók ezt nem hagyták figyelmen kívül, október elsejétől 5 százalékkal növelték a minimál béreket, hogy ezzek a bérnyomás oldalára próbálják billenteni a mérleget.

Az előző cikkben a magyar államkötvényekről esett szó, mint befektetési alternatívák. Most egy kissé szélesebb körben beszélünk a kötvényekről, illetve arról, hogy mit érdemes tennünk, ha a betéti kamatok már kevesek, de csak mérsékelt kockázatot akarunk vállalni. A válasz nem lesz oly meglepő, ha valaki olvasta az előző bejegyzést.

Ne vegyünk magyar államkötvényt. Legalábbis ne most. A rövid papírok hozama történelmi mélyponton van. Hogy ez miért van? A globális hozamsivatagot a magyar kötvények is lekövették az elmúlt néhány évben, többszörös volt a túljelentkezés rövid papírokra. Hogy miért?

1.)    Pénzügyi okok

A cégeknek, alapítványoknak, de még a befektetőknek is szükségük van likvid eszközökre. Ilyenkor redszerint az adott gazdaság szereplői az adott gazdaság államának rövid lejáratú kötvényeiből vásárolnak be: viszonylag likvid, van egy kis hozam, csődkockázat alacsony, nincs devizális kitettség.

Épp ezért nem volt meglepő az MNB 200 milliárdos pénznyomtatásának trükkje. Alapítványokat támogatott belőle, akik a nagykönyv szerint rövid papírokat vettek. Ezzel áttételesen fenntartották az alacsony hozamkörnyezetet.

2.)    Kiszoruló külföldiek

Az MNB kéthetes kötvényét kéthetes betétre cserélte. Így a külföldi alapoknak más likvid eszköz után kellett nézniük. És visszaértünk az egyes ponthoz.

De meddig tartható ez? Már nem sokáig. A benyújtott mennyiség rohamosan csökken. Míg egy éve akár négy-ötszörös túljelentkezéssel bírkózott az ÁKK, addigra ma már csak másfél-kétszeres a túljegyzés. Az utóbbi hóapokban többször csak kis trükközéssel, a meghirdetett mennyiség alatti kibocsátással vont be forrást az államadósság kezelő, ezzel alacsonyan tartva a hozamokat.

Az alacsonyabb kereslet  az amerikai és angol jegybankok várható kamat emelésére vezethető vissza. Bár minket hagyománysaon inkább a kontinantális Európához áraznak, bizonyára akad több befektető is a világban, aki a 4-4,5 százalékos dollár hozamot fogja választani a 4-4,5 százalékos forint hozammal szemben. Nem csak a rosszabb adós besorolás, de már csak a devizális kitettség kockázatai miatt is. Érdekes azonban megfigyelni, hogy az európai és amerikai makro környezet eltávolodott egymástól, a növekedés hiánya miatt az európai parketteken mindenki őrülten vásárol az államkötvényekből.

Mit lehet tenni ilyenkor? Spekuláljunk az emelkedsére. Kötvények esetében a hozamok emelkedése káros az árfolyamra, így ha kötvényt veszünk közép távon veszíthetünk tőkénkből. Azonban a hozamok emelkedésére játszani vágyóknak nem kell egyből bonyolult short, vagy opciós ügyleteken törni a fejüket. Kisebb befektetőknek ezek a lehetőséget el sem érhetőek, vagy csak relatíve drágán.

Egyszerűen vásárolhatunk „lebegő” dollár kötvényeket (floating bonds) ETF-eken (azaz befektetési alapokon)  keresztül. Nevüket onnan kapták, hogy nem fix, hanem változó kamatozással rendelkeznek, egy bázis és a bázison felüli plusz kamatot vághatunk zsebre. (Forintnál pl. BUBOR + 2 százalék) Az olyan kötvények, amik a FED kamatszintjéhez vannak kötve az alapkamat megemelkedése utáni első kamatfizetés után automatikusan magasabb hozamot kínálnak. Ez az alacsony fix kamatozású kötvények környezetében rendkívül jó hatással lehet az árfolyamukra.

Ahogy a  címben lévő idézőjel is indikálja egy esetleges félreértésről, avagy befektetési baklövésről lesz szó. Rengeteg oldal foglalkozik a „Hova tegyem a pénzem betét helyett?” kérdéssel, miután a betét már alig fizet kamatot. Rendszerint megjelenik (politika mentesen) a „válassza az állampapírt” opció. Azonban aki a megfelelő alternatívát keresi észben kell tartania egy-két dolgot.

Bár Keynes idején (1920-30-as évek) még elég népszerű volt az a gondolat, hogy a modern államok hitelképessége majdhogynem korlátlan, azóta kénytelen voltak a befektetők többször is megtanulni, hogy ez nem igaz. Mint ilyen pénzügyi entitások különböznek a hitelképességeik, csak úgy mint a vállalatok esetében. A magyar állam besorolása még most is a befektetése nem ajánlott, spekulatív kategóriába esik. A Standard & Poor hitelminősítő épp ezekben a napokban erősítette meg korábbi besorolásunkat.

 

Mit jelent ez a befektetőnek? Egész egyszerűen azt, hogy korántsem biztonságos befektetés a magyar állampapír. Nem akarok senkit a magyar államcsőddel riogatni, hogy ez bekövetkezne vajmi kevés esélye van. A besorolás hatása egészen más természetű.

 

A „junk bond” (azaz szemét kötvény) besorolású kötvények egyik jellemzője a többi kötvénytől eltérő, magasabb volatilitás, azaz hogy az árfolyama kevésbé stabil. Ez egész egyszerűen azért van, mivel a piac hangulata nagyban befolyásolja a vételi illetve eladási oldal erejét. Jó hanglat esetében mindenki szeretne minél többet keresni, és mint tudjuk nagyobb kockázatnál nagyobb a potenciális hozam. Rossz, kockázatot kerülő hangulat esetén pedig mindenki szabadulni akar a kockázatos eszközöktől. Bár sokszor csak önbeteljesítő jóslatokról van szó a befektetőket ez nem vigasztalja. A hangulat hatására kialakult hektikus árfolyammozgások a kockázatosság miatt kialakult kisebb, kevésbé homogén piaci feltétel okozza.

 

De miért kell figyelnem az árfolyamot, ha lejáratkor fix névértéket fizet az állam? A lejárat évekkel, akár egy teljes évtizeddel később is lehet. Ha addig várunk úgy le kell mondanunk pénzünk hozzáférhetőségéről. Bár ez betét esetében is így van, azt fel tudjuk törni, amely esetben legalább tőkénkből nem veszíthetünk, valamint elég maximum egy évre előre terveznünk. Kötvény esetében a lejárat előtti értésekítésnkor lehet, hogy csak jóval a vételi érték alatt tudjuk eladni papírjainkat.

 

Akkor majd rövid kötvényt veszek, mondhatnánk. Jelenleg a rövid kötvények hozama nem hogy nem haladja meg a betétekét, de alatta van. Míg betéteinkért így is 1,8-1,9 százalékot kaphatunk, úgy a 12 hónapos magyar állampapírok hozama már csak 1,6 százalékos hozamot kínál.

 

A következő cikkben azt vizsgáljuk meg röviden merre mennek az állampapír árfolyamok a jövőben, és hogyan tudunk felkészülni ezekre a változásokra. Ha a kötvények árfolyammozgásairól szeretne többet megtuni itt tud utána olvasni.

1.) A keddi állampapír aukció az előző időszakhoz képest rendkívül gyengén sikerült. Ez a rekord alacsony hozamszinteknek és a geopolitikai feszültség keltette risk off, azaz kockázatkerülő hangulatnak köszönhető. A hosszabb kötvényhozamok kedd és szerda során 1 százalékot ugrottak(, ami kötvények esetében rendkívül komoly emelkedést jelent), aminek hatására a csütörtöki állampapíraukción már megnövekedett kereslet látszott, az aukción 0,14-0,16 bázispontot tudtak is korrigálni a hosszú papírok hozama lefelé.

2.) Szerdán végleg kiszorultak a külföldi befektetők az MNB kéthetes kötvényeiből. Hivatalosan augusztus elsejével alakultak át a kéthetes MNB kötvények kéthetes betétekké, amely már nem teszi lehetővé külföldi befektetők jelenlétét a piacon. Az utolsó kéthetes kötvények július 23.-ai kobocsátásuk után most szerdán jártak le, a lejáró összegek nagyrészét kivonták a befektetők a mgyar piacról. Míg a július 22 kamatvágást és 23-ai kötvénykibocsátást követően 2,1 százalékot kaptak pénzükre, úgy rövid állampapírokban tartva az összeget jelenleg csak 1,6 százalékos hozammal számolhattak volna.

3.) Orosz szankciók: a geopolitikai feszültség így is óvatosságra intette a nemzetközi befektetőket, de a csütörtökön bejelentett orosz szankciók és a korábbi EU szankciók közvetlenül is érintik a magyar gazdaságot. Előzetes felmérések szerint már júliusban is csökkenhetett a magyar export, illetve külkereskedelmi többlet.

4.) Mario Draghi beszéde: bár érdemi lépést most sem láttunk az EKB részéről, a jegybankelnök inkább a piacok felé irányuló kommunikációra fektette a hangsúlyt. Sajtótájékoztatója első felében, amikor a stabil közép és hosszútávú jegybanki inflációs várakozásokról, illetve az EKB hitelprogramjának várható sikereiről beszélt erősödni tudott az euró és a forint is. Az ezek után elhangzott "különbségek az amerikai és európai monetáris politika" kifejezés hatására a piacok irányt váltottak és a "japanizációt" kezdték árazni. (A japanizáció az 1990-es évek közepén kezdődő, máig tartó japán gazdasági helyzet elnevezése, melynek ismérvei az akadozó gazdasági bővülés/gazdasági visszaesés, valamint a piacokra nehezedő deflációs nyomás)

5.) A pénteki erősödés a nyugati risk on hangulatnak köszönhető, Valgyimir Putyin bejelentette, hogy befejezték a hadgyakorlatokat az ukrán határ mentén. Ugyanakkor továbbra is 45 000 orosz katona állomásozik a nyugati határoknál. A pénteki amerikai légicsapás Irakban szintén helyi konfliktus rendezését vetítheti előre.

Meddig mehet ez így tovább?

A forint árfolyamát jelentősen fogja befolyásolni az orosz-ukrán konfliktus alakulása, ahol egyenlőre a konfliktus elmélyülése látszik kibontakozni. Ugyanakkor az ukrán erők már körülfogták Donyecket, a lázadók központját. Az Oroszország és EU közötti szankciók szintén érzékenyen érintik a magyar fizetőeszközt.

A nyugati jegybankok kamatemelése körüli spekuláció is a forint alatt vágja a fát. Míg Angliában és az Egyesült Államokban már az irányadó ráták emelését fontolgatják addig mi kivágtuk a kamatot a forint lába alól. A kötvénypiaci árfolyamok normalizálódása hozhat enyhülést, ez esetben viszont a kötvényesek járnának rosszul.

Szerdán az urolsó kéthetes MNB kötvények is lejárnak. A külföldi befektetők újabb hulláma vonhatja ki tőkéjét a gazdaságból.