Hozam Vadász

hozamvadasz2014. augusztus 05. 12:00

Laza EKB politika - nem olyan felhőtlen, mint amilyennek tűnik

A júniusi kamatvágás után Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a következő szavakat mondta az újságíróknak: "Befejeztük? A válasz nem." Ezzel komoly teret adott olyan találgatásoknak, hogy az EKB is kötvéynvásárlási programba kezdhet. Bár kérdéses mennyire ad hitelt a piac Draghi szavainak, a kamatvágást is hónapokon át ígérgették, mire oda jutottak, hogy tettek követték a szvakat. A modern közgaszdászok széles körben vélik úgy, hogy a várakozások befolyásolására a kommunikáció hatásosabb, mint maga a tett, ám előbb utóbb még egy jegybank is úgy járhat, mint a fiú aki farkast kiállt.

Az igazán nagy kérdés azonban, hogy valóban szükségünk van e újabb lépésekre? Az EKB 2016-ra már 1,6 százalékos inflációt vár, ami erősen közelít a célsávhoz (2-3 százalék), azonban júniusban kénytelen volt csökkenteni idei várakozásain a jegybank. A júliusi számok ennek a trendnek megfelelően gyengén alakultak, az árszint csupán 0,4 százalékkal növekedett, ami lassulást jelent a júniusi 0,5 százalékos adathoz képest. A fő ok az energiaárak, élelmiszer, alkohol és dohány áru árának csökkenése. A maginfláció 1 százalék körül alakult, azonban a piacok továbbra is idegesen várják mi lehet az EKB válaszlépése. Bár a kamatok csökkenését már senki sem várja, nem konvencionális eszközök terén okozhat még meglepetéseket a központi bank.

A lépések szükségességét vagy épp hasznosságát több szempontből is lehet vizsgálni. A cikkben most egy keveset hangoztatott oldaról járjuk körül a problémát. Az kérdéskör a periféria államok pénzügyi helyzetét érinti. Írország látszólag kimászott az adóssághegy alól, melynek érdekében komoly struktúra váltáson ment át a gazdaság. Mi a helyzet délen? Görögország idén újra képes kötvényaukciót szervezni, hála az alacsony kamatoknak a mag országokban. Épp mint az euró válság előtt, "a nagyok hitelkártyáját" használja. Olaszországban 3 év alatt 10 milliárd eurónyi plusz forrást vontak be fiskális lazítás céljából a Reuters egyik friss felmérése szerint.

Az állam nem hajlandó csökkenteni fogyasztását, és 100 százalékban Keynes-i politikát folytatnak a termelés fenntartása érdekében. Ezzel az egyetlen gond, hogy Keynes óta bebizonyosodott, hogy az államok hitelképessége mégsem korlátlan. A periféria államok így mindenkit nehéz helyzetbe hoztak. Ha belül megindul az infláció és kamatot kellene emelni az EKB ezzel bedönthetné a perifériák államháztartását. Egy esetleges kötvényvásárlás ezt a problémát csak mélyítené.

0 Tovább

hozamvadasz2014. augusztus 04. 09:00

Korrekció vagy buborék?

A múlt hét végén a vezető tőzsdeindexek mind egy-egy korrekció "áldozataivá váltak", miután erős amerikai makroadatok láttak napvilágot. A munkanélküliség 2007 óta (azaz a válság eleje óta) a legjobb formáját mutatja, a második negyedéves (évesített) GDP növekedés 4 százalék lett, valamint az első negyedéves 2,9 százalékos zsugorodást is 2,1 százalékra módosították a felülvizsgálat után. Ezek után kevesen vannak, akik ne azt mondanák, hogy a rossz Q1 adatok nem a szélsőséges időjárás számlájára írhatóak. Azonban olyan érdekes gazdasági környezetben élünk, hogy a jó makro kilátások rosk off, azaz kockázatkerülő hangulatot idéznek elő. Ennek oka, hogy a befektetők félnek, hogy a Fed a vártnál előbb emelhet kamatot.

A Fed elnöke, Janet Yellen kongresszusi meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy a túl gyors helyreállás elerodálná a bérek amúgy is lassú növekedését. (Túl sokan lépnek vissza a munkaerőpiacra az negatív hatást gyakorol a bérekre). A Fed júliusi felmérése szerint még most is a munkavállalók 15 százaléka szembesül bér befagyasztással, míg az egészséges szint 12 - 12,5 százalék lenne.

A korán jött emelés a nehezen felépített vagyonhatást is kiiktathatná, a heves piaci reakciók miatt. Ezzel valószínűleg a Fed döntéshozói is tisztában vannak, szintén egy 2014-es Janet Yellen nyilatkozatban hangzott el, hogy az amerikai jegybank a pénzügyi stabilitás megőrzését is íratlan célnak tekinti.

Bár a tőzsdéket a több száz milliárd dollár nyújtotta plusz likviditás tudta eddig is fűteni, ha valaki nagyon a "buborék" kipukkadására számít ne feledje, hogy októberig még érkezik 45 milliárd dollárnyi plusz pénz a piacokra, illetve a jegybank kommunikációja szerint a pénzpumpa, alacsony kamatkörnyezet és magas jegybanki mérlegfőösszeg szuperhármasból az utóbbi fog legtovább velünk maradni.

Mi történt akkor múlt héten? A piacokon egyértelműen megváltozott valami, de az ok inkább pszichológiai, mint gazdasági. A megváltozott várakozások és hangulat eladói hullámot indított a világpiacokon. Ezért tudott az általában +1 és -1 százalék között mozgó Dow Jones index 2,5 százalék körüli esést produkálni. Egy amerikai felmérés szerint már csak a befektetők 56 százaléka tekintette magát bullish, azaz növekedésre játszó kereskedőnek, míg év elején ez a szám még 60 százalék felett járt, írja a MarketWatch. Medve piacról pedig még korai beszélni, hagyományosan 20 százalékos eséstől számít csak annak. A mostani jelenség indikátoraiban egyenlőre a 2014 január-februári visszaeséshez hasonlít, azonban a gyorsan változó piaci hangulat miatt érdemes óvatosnak lenni.

Buy the dip

Az angol kifejezés: "vegyél bele a mélyedésbe". Érdemes lehet technikai oldalról hőmérőzni a piacot, sok vezető index esetében például az alul/felül vettséget indikáló RSI mutató már a túladott sávban mozog. A másik fő mozgatórugó a geopolitikai feszültség mérséklődése lehet. Mivel az eladási oldal ereje is véges érdemes lehet vételben gondolkozni, óvatosabbaknak egyenlőre csak rövidtávon.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 25. 09:19

Hát ez a baj a bankrendszerrel

"A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt"

Az idézet a Nemzetgazdasági Minisztérium MKB vásárlást követő nyilatkozatából származik. (Kiemelés a szerző által). A bankrendszer több szátmilliárdos különadóját részben a külföldi tőkeemelések fizették, amely a most megvásárolt bank esetében 339,72 milliárd forintot jelent a Bayern LB részéről. Ebből az összegből most 85 milliárdot itt is hagytak adósság elengedés formájában.

A forint stabilitására nagyobb veszélyt jelentett a Fed lazítás leállítása, és geopolitikai feszültségek mellett kamatot vagdosó jegybank, de úgy tűnik ez senkit nem érdekelt. Itt kiemelnék a Portfolio.hu cikkéből egy rövid részletet.

Bártfai-Mager Andrea, a Monetáris Tanács egyik külső tagja az örömünnep hangulatú sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szerinte a kamatcsökkentést "jól kell elindítani és jól is kell lezárni" , amiben "volt szerencséjük", de azért "némi tudásnak" is jutott szerep. (kiemelés a szerző által)

"Némi tudásnak", igen, ezt meg lehet erősíteni. A jelenlegi MNB politika négy szóból áll: Aki mer az nyer. Nem csoda, hogy Matolcsy György elnök úr hosszasan taglalta a monetáris tanács tagjainak bátorságát, amikor még Simor András elnöksége alatt emelkedő inflációs várakozások mellett kamatot mertek vágni. Némi tudás, de hatalmas vakmerőség. De hogy nem lett komoly baj inkább a pozitív nemzetközi befektetői hangulatnak, és a nyugati jegybankoknak köszönjük.

A hitelezés leállítása szintén a bankok számlájára írható. Milliárdos különadók, folyamatosan bedőlő hitelállomány (a recesszió során 20 százalék!) és a devizahitellel küzködő magánszféra kereslet csökkenése mellett valóban a bankoknak kellett volna lenyomni az ügyfél torkán az új hiteleket. Bár lehet, hogy a megteszik most még rosszabb sajtójuk lenne.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 24. 12:00

Mikor jöhet az első MNB kamatemelés?

Épp hogy befejezte az MNB a kamatvágást a piac azt találgatja, hogy mikor lesz az első emelés. A keddi monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank szóban elkötelezte magát a 2015 végéig alacsonyan tartott kamatszintek mellett.

Bár az első kamatemelésnek az infláció megindulásával együtt illene jönnie ez nem feltétlenül fog bekövetkezni, illetve az sem biztos, hogy ez épp a 2015 végi határidővel egyezik majd meg. A jegybanki kamatpolitikát ezeddig sem az inflációs várakozások, sem a geopolitikai helyzet változása nem hatotta meg ha vágásról és minél alacsonyabb kamatról volt szó. Vágtak emelkedő inflációs várakozások mellett, a Fed monetáris lazításának lassítása sem hatotta meg őket, illetve a 2014 eleji tőkekivonás sem a feltörekvő piacokról. Hogy miért? Mindent a fiskális politika támogatásáért, ha kell még sarokba is szorítják magukat.

Sarokba szorítás alatt az MNB kamatswap és betéti politikáját kell érteni. Tavasz folyamán a nemzeti bank ugyanis bejelentette, hogy megszűnnek a kéthetes MNB kötvények, helyette a két hetes betétek veszik át az MNB finanszírozásának szerepét. Ez egyik oldalról kiszorította a külföldi befektetőket, akik ha esetleg nem mentek el, megkereték a két hetes MNB kötvényhez legközelebbi alternatívát, a 3 hónapos kincstárjegyeket. Nem véletlen, hogy miközben a hosszabb papaírok hozamai emelkedtek a rövid papírok kamatai rekord alacsony szinteket döntögettek, 4 vagy 5-szörös túljegyzés mellett.

A jegybanki kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása után a bankok hosszabb papírokba kényszerültek, ám fizetőképességük, azaz likviditásuk megőrzése érdekében jobban preferálnák a rövidebb papírokat. A Nemzeti Bank erre a problémára válaszolt a kamatswap megoldásával. A bankok az általuk kapott hosszú távú, fix kamatokat fizetik a jegybanknak, míg a jegybank rövid, változó kamatokat fizet vissza a bankok felé. Egy nagyobb mértékű kamatemelés esetén a jegybank saját magának okozna komoly veszteségeket, hiszen az alacsonyabb fix kamatok ellenében magasabb változó kamatokat kellene fizetnie. Ezzel a kamatswap intézkedéssel a jegybank azt az üzenetet is küldte a piacoknak, hogy hosszútávon is elkötelezte magát az alacsony kamatlábak mellett.

A gyenge forint sem adhat okot egynlőre a kamatemelésre, hiszen a jegybank szerint külön jó a gyengülő fizetőeszköz annak export ösztönző hatása miatt. Ugyanakkor a gyenge forint komoly inflációt generálhatna a magas importárak miatt, azonban úgy tűnik ez kevésbé érdekli a jegybankot. Ha túl rosszra forulna a helyzet a többi feltörekvő gazdasághoz viszonyítva még így is tetemes mennyiségű devizatartalékkal rendelkezik egy esetleges intervencióhoz.

Az inflációt illetően, bár a maginfláció egészséges 2,5 százelék körüli értéket mutat a rezsicsökkentések hatása még benne marad az inflációs mutatóban egy pár hónapig.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 22. 12:00

Miért jó a kibocsátónak a magas tőkeáttétel?

A mai kereskedési rendszerekben egyre magasabb tőkeáttétellel engednek kereskedni. A legtöbb esetben a mérték a termékhez tartozik, így eg sem tudjuk válogatni, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni.Ezen termékek közé tartoznak a CFD-k (Contract for difference), a certifikátok, az ETF-ek egy kisebb része, valamint a spread betting termékek jelentős hányada.

Az ETF-eken (Exchange Traded Fund) kívül, amiket tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz lehetne leginkább hasonlítani, a többi termék inkább egy soha le nem járó opcióhoz hasonít. Természetesen a "soha le nem járó" rész valóságban nem működik, itt általában az opciók átkötésére kerül sor időről időre, amely okozhat kisebb nagyobb kilengéseket az árfolyamban.

Sokszor azonban tényleges "szteroidozásról" van szó, amikor a kereskedő platform üzemeltetője hozzánk vág egy befektetési hitelt, amelyre kamatot számol fel. Ezt általában tartási költség (azaz holding cost) ként jelenik meg számlánkon. A módszer előnye számunkra, hogy nincs átkötés, az árfolyam jegyzés zökkenő mentes; de ezért fizetnünk kell.

Nem egyszer lehet vele találkozni, hogy a külöbözőtrading platformok 40-50 szeres tőkeáttétel mellett kínálják termékeiket, de 400-szoros értékbe is botolhatunk. Bár mi megtehetjük, hogy plusz fedezetet teszünk be számlánkra, hogy ne stoppoljon ki a rendszer az első kisebb ingadozásra. Ugyanis a kölcsön nyújtója saját tőkéjét nem kockáztatja, amikor a saját részünket felemésztette az árfolyam esés a rendszer automatikusan kizár és csak mi buktunk.

A plusz fedezet betételével az egyetlen gond, hogy a hatalmas tőkeáttételre így is megfizetjük a kamatot, hiába nem igényeljük azt, illetve hogy a plusz fedezet nem hoz nekünk semmit, csak biztonsági tartalékként áll. Így a mi hozamunkat rontja, míg a fizetett kamatot nem csökkenti. Ez a befektetés hitel kvázi ügyfélre erőszakolása.