Mi is az a határidős index? Ennek a megértéséhez ismernünk kell a határidős ügyletek alapjait. A határidős ügylet nem más, mint hogy egy előre hozott vásárlást hajtunk végre, ahol a terméket egy előre meghatározott, későbbi időpontban írnak jóvá nekünk. Első formája a gabona kontraktus határidős kereskedése volt. Korabeli példánkkal leírva a jelenséget: a pék 6 hónapra előre kifizette a gabona termelőt, aki 6 hónap múlva leszállította neki a megbeszélt mennyiségű gabonát. Persze a tőzsdei spekulánsok hamar rájöttek, hogy mint oly sok mindennel, ezekkel a gabona kontraktusokkal is remekül lehet kereskedni. Mondjuk felvásárolom a kontraktusok nagy részét, majd csak jóval drágábban adom tovább a szorult helyzetben lévő tényleges felhasználónak. A tőkeáttételes kereskedés (ahol csak letétet kellett fizetni a kontraktusra) tovább fokozta az ehhez hasonló spekulációkat. Hol itt a buktató? Ha nem tudjuk eladni a kontraktusunkat időben nekünk szállítják le az árut, ami nem feltétlenül érdekünk. Ezen probléma kiküszöbölésére alkották meg a bekerítés (angolul squeez vagy corner) módszert. A módszer lényege, hogy a vevő megakadályozza az eladónak a termék leszállítását, így az kénytelen magasabb értéken visszavenni azt, nehogy konfliktusba kerüljön az elszámolóházzal. Természetesen manapság ezt a világpiacok összekapcsolódása, szigorúbb ellenőrzések miatt nem ilyen egyszerű megcsinálni, de a bekerítés modern formáit a mai napig gyakorolják egyes spekulánsok.

                A határidős index nem más, mint az egyes indexek ETF-jeinek határidős kontraktusa. Például jelen értéke a BUX indexnek 18 000 pont. Spekulátorunk arra számít, hogy egy év múlva 19 000 ponton fog állni a BUX index, ezért nyit egy long pozíciót az aktuális áron, ami az egyszerűség kedvéért szintén 18 000. Egy év elteltével bejönnek a számításai, megkapja a vásárolt ETF-eket és túl is ad rajtuk 19 000 árfolyamon. Így egy év leforgása alatt 5,5% hozamot ért el.

Mitől függ az aktuális ár?

                Az aktuális árat meghatározó faktorok elsősorban nem az index jelenlegi értéke, hanem a várakozások és az aktuális kamatszintek. Fenti példánkat tovább gondolva, ha állampapírt vásárolva 5% körüli hozamot kapna emberünk akkor valószínűleg nem kockáztatna határidős indexekkel. Ez esetben egy olyan ár mellett döntene, ami az ő várakozásihoz mérten megéri a kockázatot. 19 000 pontos várakozás esetében egy 18 000-nél alacsonyabb áron volna hajlandó vásárolni, hogy a hozamok kárpótolják a vállalt kockázatért.

Miért érdemes határidős ügylettel spekulálni?

                Ezen módszernek megvan az az előnye a szimpla módszerrel szemben, hogy olyasvalamivel kereskedhetünk ami nincs is igazán a birtokunkban. Ez egyrészről megkönnyíti a tőkeáttételes kereskedést (bár ez az opció egyre ritkább a kereskedőházak körében), az árucikkekkel való spekulációt elérhetővé teszi (arany, réz, olaj, gabona, ezüst), valamint a fix futamidő támpontot adhat mind a sepkulációnál, mind befektetésnél.

Mit tudhatunk meg ezen indexek alakulásából?


                A válasz egyszerű: a piaci várakozásokat. Ha emelkedik valamelyik határidő termék árfolyama, akkor a piac többsége emelkedést vár, így gyakran ez az optimista hangulat a normál indexeknél is meglesz. Különösen nagy előnyét lehet ennek évezni a tőzsdei indexekekkel való kereskedésnél. Sok határidős index a tőzsde nyitvatartásán kívül is kereskedhető a világpiacokon, így jól előrejelzik az aznapi hangulatot és várakozásokat sokszor jóval a nyitás előtt.