Akik esetleg arra lennének kíváncsiak, hogyan lehet minél olcsóbban Eurohoz jutni a nyaralásra azoknak sajnos nem fogunk tudni segíteni. Cikkünkben elsősorban befektetési instrumentumként, nem pedig fizetőeszközként fogunk a devizákról beszélni. Mint ilyenek önmagukban nincs értékük (mint ahogy a bolti termékeknek sincs, csak miután egy fizetőeszközzel szembeállították). A Forex vagyis deviza piacokon különböző deviza párokkal kerekedhetünk. Ezen termékek lényege, hogy a devizák egymáshoz mért teljesítményét indikálják. A főbb devizapárokat az amerikai dollár (USD), angol font (GBP), Euro (EUR) Japán jen (JPY), svájci frank (CHF) alkotják, minden egyéb devizakeresztet "egzotikus devizapároknak" hívnak szaknyelven.
Mi áll a devizaárfolyamok hátterében?
Mint sokan tudják az első értékpapírok egy "ígéretet" testesítettek meg, egy ígéretet, hogy a kibocsátó bank annak bemutatása esetén bizonyos mennyiségű aranyra váltja be azt. Az ilyen rendszereket úgynevezett rögzített vagy fix rendszereknek nevezünk. Természetesen még a kezdetekben is léteztek tőzsdei manipulációk a "rögzített "árfolyamok ellenére, aki szeretne jobban elmerülni a témában keressen rá John Law nevére, aki a világ első ismert monetáris lazítását hajtotta végre Franciaországban az XVIII. század első felében.
A legutolsó ilyen rendszert, amely 1946 és 1970 között volt hatályban Bretton-Woods-i rendszer néven az USA-ban, 1971 a lebegő árfolyamos rendszer váltotta fel. Itt a pénz mögött álló gazdasági teljesítmény az elsődleges meghatározó szempont, csak úgy mint egy részvény és a mögöttes cég teljesítményének viszonyában. Természetesen azért nem lehet teljes párhuzamot vonnunk a két jelenség között.
Kereskedés
A devizapárokkal való kereskedésnek számos előnye van. Rengeteg devizakereszt áll rendelkezésünkre, így mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb kockázatú eszközt, a nemzetközi forex piacok az Ausztrál hétfői nyitástól a péntek délutáni Hawaii zárásig nyitva állnak, így 168 órás hetünkből majd 120 órán keresztül zavartalanul kereskedhetünk.
Devizapárokkal való kereskedésnél mindig az egyik deviza mozgására tehetünk a másikkal szemben, ezáltal (nem a klasszikus módon) akár short ügyletet is nyithatunk kedvenc devizakeresztünkkel. A párok árfolyamárát egyszerű osztásos művelettel határozzuk meg, pl. FX = GBP/USD. Vizuálisabb olvasóink kedvéért: mindig az deviza erősödik amelyik "irányába a grafikon tart" (pl. lefelé - USD; felfelé GBP: ha a dollár erősödik a nevezőben egyre nagyobb szám van, ergo FX egyre kisebb és fordítva).
Deviza kockázat
A globális piacokon rengeteg olyan termék mozog, melynek árát nem az általunk birtokolt devizákban jegyzik. Ha ezekből is szeretnénk vásárolni deviza váltásra kényszerülünk. Ha ki akarjuk védeni az ekkor fellépő árfolyam kockázatot köthetünk egy határidős vagy opciós ügyletet bankunknál, mellyel egy jövőbeni időpontra fix árat kötünk.
Hogyan határozzák meg a bankok az árfolyamot ilyen ügyleteknél?
A válasz a kérdésünkre összetett. Egyrészt természetesen a jelenlegi árfolyamokat veszik alapul, másrészt a devizák piacainak kamatkülönbözete is szerepet játszik. Utóbbi állításunk megvizsgálásához vegyünk konkrét példát, amelyben nem vesszük figyelembe az kamatkülönbözeteket.
Az EUR/HUF árfolyam jelenleg a 300 szinten áll, EKB (Európai Központi bank) alapkamat 0,25%, MNB alapkamat 2,85%. Ha nem vagyunk megelégedve az Euroban tartott megtakarításunk hozamaival átválthatnánk forintra, kötünk egy határidős ügyletet 300 árfolyamon. Megkapjuk egy év múlva a 2,85% pénzünkre, visszaváltjuk eurora. Természetesen minimális veszteségünk ekkor is van az ügyleten, hiszen a határidős és opciós tranzakciókért a bank jutalékot számít fel.
Nos ezt a kamatkülönbözetet felszámítják a határidős piacokon. Így előző példánkat kiigazítva euronkat 2,6% drágábban kapjuk csak vissza (0,25%-2,85% = -2,6%). Ekkor ha 100 eurobol indultunk ki, átváltottuk 30 000 forintra, melyre megkaptuk a 2,85% kamatot (adóktól most tekintsünk el), majd 300*1,026=307.8 EUR/HUF árfolyamon vásárolhatjuk vissza euronkat.
100*1,025=100*300*1,0285/307,8
Ez a különbözet természetesen kétirányú, így ha forintból indultunk volna 2,6% olcsóbban adhattuk volna el euronkat az ügylet befejeztével
Ellenirányú ügyletek
Olykor nem mi magunk végezzünk pénzünk átváltását, ha befektetésekről van szó. Előző cikkünkben említett befektetési alapok is végeznek devizaügyleteket, például ha forintban denominált alap jegyeiből vásárolunk, ami később az amerikai tőzsdének vásárol részvényeket. Ekkor az alap teljesítményét nagy mértékben befolyásolja a befektetési idő alatti USD/HUF devizapár mozgása, mely hozhat plusz hozamot, vagy teljesen fel is emésztheti azt. Mit tehet ilyenkor az óvatos befektető?
Ezen kockázatok hárítására a legegyszerűbb mód egy ellenirányú ügylet kötése. Példánknál maradva ha ebbe a befektetési alapba rakjuk pénzünket akkor e befizetéssel egyidejűleg vegyünk forintot (USD/HUF devizapár eladása/short). Vizsgáljuk meg ezt a példánkat is számokkal.
USD/HUF=220, 22 000 Forintot fizetünk be az alapba, majd újabb 22 000 forintot adunk el a devizapiacon. Ha a dollár gyengül és a USD/HUF árfolyam egészen 210 esik vissza akkor befektetési jegyünket (22000/220)*210=21000 forintért tudjuk visszaváltani, míg short ügyletünknél eladtunk 100 dollárt 220 árfolyamon, majd visszavásároltuk 210 árfolyamon így 100*10 vagyis 1 000 forintot kerestünk az ügyleten, mely kompenzál minket 1 000 forintos veszteségünkért.
Ha a dollár erősödne 230=USD/HUF árfolyamra 23 000 forintot kapnánk vissza (22000/220*230) míg a 220=USD/HUF eladott 100 dollárunkat szintén magasabb áron vásárolhatnánk vissza, tehát dolláronként 10 forintot vesztettünk, ami megint kiegyenlíti a másik ügyletünket.
Mint bemutattuk a devizákat rendkívül széles körben lehet használni a direkt befektetésektől, a mindennapi spekuláción vagy day-trade-en át egészen a fedezeti ügyletekig. A körültekintő befektető nem engedheti meg magának, hogy ezen eszközök hiányozzanak "fegyvertárából".
Utolsó kommentek