Hozam Vadász

1.) A keddi állampapír aukció az előző időszakhoz képest rendkívül gyengén sikerült. Ez a rekord alacsony hozamszinteknek és a geopolitikai feszültség keltette risk off, azaz kockázatkerülő hangulatnak köszönhető. A hosszabb kötvényhozamok kedd és szerda során 1 százalékot ugrottak(, ami kötvények esetében rendkívül komoly emelkedést jelent), aminek hatására a csütörtöki állampapíraukción már megnövekedett kereslet látszott, az aukción 0,14-0,16 bázispontot tudtak is korrigálni a hosszú papírok hozama lefelé.

2.) Szerdán végleg kiszorultak a külföldi befektetők az MNB kéthetes kötvényeiből. Hivatalosan augusztus elsejével alakultak át a kéthetes MNB kötvények kéthetes betétekké, amely már nem teszi lehetővé külföldi befektetők jelenlétét a piacon. Az utolsó kéthetes kötvények július 23.-ai kobocsátásuk után most szerdán jártak le, a lejáró összegek nagyrészét kivonták a befektetők a mgyar piacról. Míg a július 22 kamatvágást és 23-ai kötvénykibocsátást követően 2,1 százalékot kaptak pénzükre, úgy rövid állampapírokban tartva az összeget jelenleg csak 1,6 százalékos hozammal számolhattak volna.

3.) Orosz szankciók: a geopolitikai feszültség így is óvatosságra intette a nemzetközi befektetőket, de a csütörtökön bejelentett orosz szankciók és a korábbi EU szankciók közvetlenül is érintik a magyar gazdaságot. Előzetes felmérések szerint már júliusban is csökkenhetett a magyar export, illetve külkereskedelmi többlet.

4.) Mario Draghi beszéde: bár érdemi lépést most sem láttunk az EKB részéről, a jegybankelnök inkább a piacok felé irányuló kommunikációra fektette a hangsúlyt. Sajtótájékoztatója első felében, amikor a stabil közép és hosszútávú jegybanki inflációs várakozásokról, illetve az EKB hitelprogramjának várható sikereiről beszélt erősödni tudott az euró és a forint is. Az ezek után elhangzott "különbségek az amerikai és európai monetáris politika" kifejezés hatására a piacok irányt váltottak és a "japanizációt" kezdték árazni. (A japanizáció az 1990-es évek közepén kezdődő, máig tartó japán gazdasági helyzet elnevezése, melynek ismérvei az akadozó gazdasági bővülés/gazdasági visszaesés, valamint a piacokra nehezedő deflációs nyomás)

5.) A pénteki erősödés a nyugati risk on hangulatnak köszönhető, Valgyimir Putyin bejelentette, hogy befejezték a hadgyakorlatokat az ukrán határ mentén. Ugyanakkor továbbra is 45 000 orosz katona állomásozik a nyugati határoknál. A pénteki amerikai légicsapás Irakban szintén helyi konfliktus rendezését vetítheti előre.

Meddig mehet ez így tovább?

A forint árfolyamát jelentősen fogja befolyásolni az orosz-ukrán konfliktus alakulása, ahol egyenlőre a konfliktus elmélyülése látszik kibontakozni. Ugyanakkor az ukrán erők már körülfogták Donyecket, a lázadók központját. Az Oroszország és EU közötti szankciók szintén érzékenyen érintik a magyar fizetőeszközt.

A nyugati jegybankok kamatemelése körüli spekuláció is a forint alatt vágja a fát. Míg Angliában és az Egyesült Államokban már az irányadó ráták emelését fontolgatják addig mi kivágtuk a kamatot a forint lába alól. A kötvénypiaci árfolyamok normalizálódása hozhat enyhülést, ez esetben viszont a kötvényesek járnának rosszul.

Szerdán az urolsó kéthetes MNB kötvények is lejárnak. A külföldi befektetők újabb hulláma vonhatja ki tőkéjét a gazdaságból.

     A júniusi kamatvágás után Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a következő szavakat mondta az újságíróknak: "Befejeztük? A válasz nem." Ezzel komoly teret adott olyan találgatásoknak, hogy az EKB is kötvéynvásárlási programba kezdhet. Bár kérdéses mennyire ad hitelt a piac Draghi szavainak, a kamatvágást is hónapokon át ígérgették, mire oda jutottak, hogy tettek követték a szvakat. A modern közgaszdászok széles körben vélik úgy, hogy a várakozások befolyásolására a kommunikáció hatásosabb, mint maga a tett, ám előbb utóbb még egy jegybank is úgy járhat, mint a fiú aki farkast kiállt.

    Az igazán nagy kérdés azonban, hogy valóban szükségünk van e újabb lépésekre? Az EKB 2016-ra már 1,6 százalékos inflációt vár, ami erősen közelít a célsávhoz (2-3 százalék), azonban júniusban kénytelen volt csökkenteni idei várakozásain a jegybank. A júliusi számok ennek a trendnek megfelelően gyengén alakultak, az árszint csupán 0,4 százalékkal növekedett, ami lassulást jelent a júniusi 0,5 százalékos adathoz képest. A fő ok az energiaárak, élelmiszer, alkohol és dohány áru árának csökkenése. A maginfláció 1 százalék körül alakult, azonban a piacok továbbra is idegesen várják mi lehet az EKB válaszlépése. Bár a kamatok csökkenését már senki sem várja, nem konvencionális eszközök terén okozhat még meglepetéseket a központi bank.

   A lépések szükségességét vagy épp hasznosságát több szempontből is lehet vizsgálni. A cikkben most egy keveset hangoztatott oldaról járjuk körül a problémát. Az kérdéskör a periféria államok pénzügyi helyzetét érinti. Írország látszólag kimászott az adóssághegy alól, melynek érdekében komoly struktúra váltáson ment át a gazdaság. Mi a helyzet délen? Görögország idén újra képes kötvényaukciót szervezni, hála az alacsony kamatoknak a mag országokban. Épp mint az euró válság előtt, "a nagyok hitelkártyáját" használja. Olaszországban 3 év alatt 10 milliárd eurónyi plusz forrást vontak be fiskális lazítás céljából a Reuters egyik friss felmérése szerint.

  Az állam nem hajlandó csökkenteni fogyasztását, és 100 százalékban Keynes-i politikát folytatnak a termelés fenntartása érdekében. Ezzel az egyetlen gond, hogy Keynes óta bebizonyosodott, hogy az államok hitelképessége mégsem korlátlan. A periféria államok így mindenkit nehéz helyzetbe hoztak. Ha belül megindul az infláció és kamatot kellene emelni az EKB ezzel bedönthetné a perifériák államháztartását. Egy esetleges kötvényvásárlás ezt a problémát csak mélyítené.

"A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt"

Az idézet a Nemzetgazdasági Minisztérium MKB vásárlást követő nyilatkozatából származik. (Kiemelés a szerző által). A bankrendszer több szátmilliárdos különadóját részben a külföldi tőkeemelések fizették, amely a most megvásárolt bank esetében 339,72 milliárd forintot jelent a Bayern LB részéről. Ebből az összegből most 85 milliárdot itt is hagytak adósság elengedés formájában.
 

A forint stabilitására nagyobb veszélyt jelentett a Fed lazítás leállítása, és geopolitikai feszültségek mellett kamatot vagdosó jegybank, de úgy tűnik ez senkit nem érdekelt. Itt kiemelnék a Portfolio.hu cikkéből egy rövid részletet.

Bártfai-Mager Andrea, a Monetáris Tanács egyik külső tagja az örömünnep hangulatú sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szerinte a kamatcsökkentést "jól kell elindítani és jól is kell lezárni" , amiben "volt szerencséjük", de azért "némi tudásnak" is jutott szerep. (kiemelés a szerző által)

"Némi tudásnak", igen, ezt meg lehet erősíteni. A jelenlegi MNB politika négy szóból áll: Aki mer az nyer. Nem csoda, hogy Matolcsy György elnök úr hosszasan taglalta a monetáris tanács tagjainak bátorságát, amikor még Simor András elnöksége alatt emelkedő inflációs várakozások mellett kamatot mertek vágni. Némi tudás, de hatalmas vakmerőség. De hogy nem lett komoly baj inkább a pozitív nemzetközi befektetői hangulatnak, és a nyugati jegybankoknak köszönjük.

 A hitelezés leállítása szintén a bankok számlájára írható. Milliárdos különadók, folyamatosan bedőlő hitelállomány (a recesszió során 20 százalék!) és a devizahitellel küzködő magánszféra kereslet csökkenése mellett valóban a bankoknak kellett volna lenyomni az ügyfél torkán az új hiteleket. Bár lehet, hogy a megteszik most még rosszabb sajtójuk lenne.

    A gyenge forint sem adhat okot egynlőre a kamatemelésre, hiszen a jegybank szerint külön jó a gyengülő fizetőeszköz annak export ösztönző hatása miatt. Ugyanakkor a gyenge forint komoly inflációt generálhatna a magas importárak miatt, azonban úgy tűnik ez kevésbé érdekli a jegybankot. Ha túl rosszra forulna a helyzet a többi feltörekvő gazdasághoz viszonyítva még így is tetemes mennyiségű devizatartalékkal rendelkezik egy esetleges intervencióhoz.

   Az inflációt illetően, bár a maginfláció egészséges 2,5 százelék körüli értéket mutat a rezsicsökkentések hatása még benne marad az inflációs mutatóban egy pár hónapig.