Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Miért jó a kibocsátónak a magas tőkeáttétel?

A mai kereskedési rendszerekben egyre magasabb tőkeáttétellel engednek kereskedni. A legtöbb esetben a mérték a termékhez tartozik, így eg sem tudjuk válogatni, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni.Ezen termékek közé tartoznak a CFD-k (Contract for difference), a certifikátok, az ETF-ek egy kisebb része, valamint a spread betting termékek jelentős hányada.

Az ETF-eken (Exchange Traded Fund) kívül, amiket tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz lehetne leginkább hasonlítani, a többi termék inkább egy soha le nem járó opcióhoz hasonít. Természetesen a "soha le nem járó" rész valóságban nem működik, itt általában az opciók átkötésére kerül sor időről időre, amely okozhat kisebb nagyobb kilengéseket az árfolyamban.

Sokszor azonban tényleges "szteroidozásról" van szó, amikor a kereskedő platform üzemeltetője hozzánk vág egy befektetési hitelt, amelyre kamatot számol fel. Ezt általában tartási költség (azaz holding cost) ként jelenik meg számlánkon. A módszer előnye számunkra, hogy nincs átkötés, az árfolyam jegyzés zökkenő mentes; de ezért fizetnünk kell.

Nem egyszer lehet vele találkozni, hogy a külöbözőtrading platformok 40-50 szeres tőkeáttétel mellett kínálják termékeiket, de 400-szoros értékbe is botolhatunk. Bár mi megtehetjük, hogy plusz fedezetet teszünk be számlánkra, hogy ne stoppoljon ki a rendszer az első kisebb ingadozásra. Ugyanis a kölcsön nyújtója saját tőkéjét nem kockáztatja, amikor a saját részünket felemésztette az árfolyam esés a rendszer automatikusan kizár és csak mi buktunk.

A plusz fedezet betételével az egyetlen gond, hogy a hatalmas tőkeáttételre így is megfizetjük a kamatot, hiába nem igényeljük azt, illetve hogy a plusz fedezet nem hoz nekünk semmit, csak biztonsági tartalékként áll. Így a mi hozamunkat rontja, míg a fizetett kamatot nem csökkenti. Ez a befektetés hitel kvázi ügyfélre erőszakolása.

0 Tovább

Határidős indexek - az igazi időjós



Mi is az a határidős index? Ennek a megértéséhez ismernünk kell a határidős ügyletek alapjait. A határidős ügylet nem más, mint hogy egy előre hozott vásárlást hajtunk végre, ahol a terméket egy előre meghatározott, későbbi időpontban írnak jóvá nekünk. Első formája a gabona kontraktus határidős kereskedése volt. Korabeli példánkkal leírva a jelenséget: a pék 6 hónapra előre kifizette a gabona termelőt, aki 6 hónap múlva leszállította neki a megbeszélt mennyiségű gabonát. Persze a tőzsdei spekulánsok hamar rájöttek, hogy mint oly sok mindennel, ezekkel a gabona kontraktusokkal is remekül lehet kereskedni. Mondjuk felvásárolom a kontraktusok nagy részét, majd csak jóval drágábban adom tovább a szorult helyzetben lévő tényleges felhasználónak. A tőkeáttételes kereskedés (ahol csak letétet kellett fizetni a kontraktusra) tovább fokozta az ehhez hasonló spekulációkat. Hol itt a buktató? Ha nem tudjuk eladni a kontraktusunkat időben nekünk szállítják le az árut, ami nem feltétlenül érdekünk. Ezen probléma kiküszöbölésére alkották meg a bekerítés (angolul squeez vagy corner) módszert. A módszer lényege, hogy a vevő megakadályozza az eladónak a termék leszállítását, így az kénytelen magasabb értéken visszavenni azt, nehogy konfliktusba kerüljön az elszámolóházzal. Természetesen manapság ezt a világpiacok összekapcsolódása, szigorúbb ellenőrzések miatt nem ilyen egyszerű megcsinálni, de a bekerítés modern formáit a mai napig gyakorolják egyes spekulánsok.

                A határidős index nem más, mint az egyes indexek ETF-jeinek határidős kontraktusa. Például jelen értéke a BUX indexnek 18 000 pont. Spekulátorunk arra számít, hogy egy év múlva 19 000 ponton fog állni a BUX index, ezért nyit egy long pozíciót az aktuális áron, ami az egyszerűség kedvéért szintén 18 000. Egy év elteltével bejönnek a számításai, megkapja a vásárolt ETF-eket és túl is ad rajtuk 19 000 árfolyamon. Így egy év leforgása alatt 5,5% hozamot ért el.

Mitől függ az aktuális ár?

                Az aktuális árat meghatározó faktorok elsősorban nem az index jelenlegi értéke, hanem a várakozások és az aktuális kamatszintek. Fenti példánkat tovább gondolva, ha állampapírt vásárolva 5% körüli hozamot kapna emberünk akkor valószínűleg nem kockáztatna határidős indexekkel. Ez esetben egy olyan ár mellett döntene, ami az ő várakozásihoz mérten megéri a kockázatot. 19 000 pontos várakozás esetében egy 18 000-nél alacsonyabb áron volna hajlandó vásárolni, hogy a hozamok kárpótolják a vállalt kockázatért.

Miért érdemes határidős ügylettel spekulálni?

                Ezen módszernek megvan az az előnye a szimpla módszerrel szemben, hogy olyasvalamivel kereskedhetünk ami nincs is igazán a birtokunkban. Ez egyrészről megkönnyíti a tőkeáttételes kereskedést (bár ez az opció egyre ritkább a kereskedőházak körében), az árucikkekkel való spekulációt elérhetővé teszi (arany, réz, olaj, gabona, ezüst), valamint a fix futamidő támpontot adhat mind a sepkulációnál, mind befektetésnél.

Mit tudhatunk meg ezen indexek alakulásából?


                A válasz egyszerű: a piaci várakozásokat. Ha emelkedik valamelyik határidő termék árfolyama, akkor a piac többsége emelkedést vár, így gyakran ez az optimista hangulat a normál indexeknél is meglesz. Különösen nagy előnyét lehet ennek évezni a tőzsdei indexekekkel való kereskedésnél. Sok határidős index a tőzsde nyitvatartásán kívül is kereskedhető a világpiacokon, így jól előrejelzik az aznapi hangulatot és várakozásokat sokszor jóval a nyitás előtt.
0 Tovább

Hozam Vadász

blogavatar

Pénzügyekről közérthetően

Utolsó kommentek