Pénzügyi kereskedés során ha visszanézünk egy grafikont könnyedén kiválaszthatjuk a jó eladási vagy vételi pontokat. Ám ha a grafikonon a pont után nincs semmi, csak nagy fehérség már megállhat a kezdők tudománya. Számtalan módszer létezik, mely az állítja magáról, hogy az a legmegbízhatóbb és könnyen gazdagokká válhatunk néhány egyszerű szabály és számítás alkalmazásával. Ilyenek például a fundamentális illetve technikai elemzési módszerek, a ciklikussági teóriák (bizonyos visszatérő hullámok keresése és követése), de extrém esetekben még a személyes babonák is szerepet játszhatnak a "stratégia" kialakításakor. Ezeknél az alapot nem más adja, mint a matematika, rációk számításával, függvények vagy átlagok számításával vagy számmisztika (babonák) használatával próbálnak sikeresen kereskedni. Természetesen a közgazdaságtan javarészt matematikai alapokon nyugszik, ám a tőzsdei kereskedést, főleg a rövidtávút, sokkal erősebben befolyásolja a tömegpszichózis hatása. Ez nem jelenti azt, hogy fent felsorolt matematikai összefüggések nem működnek, sőt, sokszor nagyon is jól, önbeteljesítő mivoltuk miatt. Ha mindenki arra számít, hogy a 200-as mozgóátlagnál fordulni fog a trend akkor mindenki erre játszik, így meg is fog valósulni a várakozás. Ám ekkor is valójában pszichológiai jelenséggel találkozunk, a matematika csak másodfokon jön a képbe. Mostani cikkünkben egy inkább pszichológiai elemzési technikát fogunk bemutatni, mely inkább a kereskedelem és marketing terén ismert. A jelenség neve nem más, mint a termék-életgörbe modell.

Mi az a termék-életgörbe modell?


                Ez a modell a marketing területén az egyes termékek eladási volumenét hivatott meghatározni az idő függvényében. Magyarul ha a termék piacra dobása "T" időpontban valósul meg mekkora eladási volumenre lehet számítani "T + n" időben. Itt szeretném leszögezni, hogy mint olyan ez a becslés is pontatlan, nem száz százalékig megbízható, közelről sem. A cikk nem a módszer mellett hivatott kiállni a többi elemzési modell ellen szónokolva, csupán egy újfajta megközelítést kíván adni a kereskedők kezébe. Kezdő kereskedőként egyszerűbb bizonyos jeleket, morzsákat követni, mint bonyolultabb számítások és indikátorok segítségével kereskedni; melyek nagy részéről kezdetben azt sem tudja az ember mire jók.

Hogyan lehet ezt használni a pénzügyi kereskedés során?


                A modell néhány egyszerű megfigyelésen alapszik, melyek a tömegpszichózishoz köthetőek. Alapvetően 4 különböző életszakaszt különböztetünk meg: bevezetés, növekedés, érettség/telítettség és hanyatlás. A piaci trendeket figyelembe véve ugyan ezeket a szakaszokat rajzolhatjuk fel magunknak, illetve az egyes szakaszok főbb szereplőit érdemes megkülönböztetnünk és figyelnünk ha jó irányba akarunk elkapni egy egy trendet.



A bevezetés szakasz szereplői az innovátorok, a legkockázatvállalóbb szereplők, akik hajlandóak az újat kipróbálni. Ez egyszerű termékek esetében is így van, nem kell kötelezően piaci kockázatokra gondolnunk. Ezek a szereplők nem mások, mint a nagyobb alapkezelők vagy befektetési guruk, akik már csak piaci súlyuk miatt is képesek elindítani egy emelkedő vagy csökkenő trendet. Ebbe a szakaszba csak a jószerencsénknek köszönhetően vagy bennfentes információval tudunk beszállni, utóbbi viszont törvénybe ütközik így azzal ne próbálkozzunk.

Amikor az első sajtó értesülések megjelennek, hogy mely eszközöket adják vagy veszik a "nagyok" már a növekedés szakaszáról beszélhetünk. Akik itt becsatlakoznak azok a korai adaptálók, vagyis akik elsőként veszik fel az innovátorok által már felvett pozíciókat. Ez a szakasz tartogatja a legjobb esélyeket a kezdők számára, és a trend elkapásához elegendő a piaci híreket illetve az egyszerű árfolyam grafikont figyelni. Utóbbihoz, hogy valós képet kapjunk, olyan beosztású grafikont válasszunk, ami megfelel kívánt befektetési időtávunknak (day-trade esetében ne az éves grafikont vizsgáljuk például).

Érettség: a kései adaptálók időszaka, a trend kezd gyengülni, kiszállási ponthoz közeledünk. Leggyakrabban itt szállnak be a nagy tömegek. Zsiday Viktor egyik írásában találkozhatunk a "háziasszony effektus" kifejezésével, amikor már a pénzügyekhez alig vagy egyáltalán nem értő ember is beszállnak a trendben közel a vég, ugyanis hamarosan már nem lesz aki vegyen/eladjon ezzel erősítve a kialakult trendet.

Hanyatlás: csak azok kötnek az egykori trenddel egyirányú ügyletet, akik későn ébredtek, rend szerint ekkorra már a pozíciót felvett emberek kerülnek többségbe és a trend hanyatlásba kezd.


Ezen szakaszok megkülönböztetésével viszonylag könnyedén kereshetünk magunknak beszállási illetve kiszállási pontokat. Természetesen a módszer alkalmazásával sosem tudjuk pontosan elcsípni a hullám alját vagy épp tetejét, de az alapvető trendkövetéses módszernek kiváló alapja lehet a termék életgörbe alkalmazása pénzügyi trendekre.