Hozam Vadász

Az elmúlt hét nem az emelkedésre várók hete volt a világpiacokon. Az olaj elkezdett felfele mászni, még a dollár gyengülés mellett is, kedvezőtlen amerikai makroadatok láttak napvilágot, és még mindig ott van a görög para, ami nagyjából úgy már egy hónapja lehorgonyozza az európai növekedést.

A várva várt korrekció tovább dúl, ami továbbra is előnyös a túladpttság megszűntetésének szempontjából, de lassan inkább egy oldalazás kezd kirajzolódni, mint egyszeri fellélegzés egy nagyobb rali után. Ennek mind a tengerentúlon, mind Európában megvannak a maga okai.

Az Egyesült Államokban a rossz GDP adatok bizonytalanították el a befektetőket. Míg az első negyedéves adat  rendkívül gyengére sikerült (0,2 %-os növekedés negyedéves alapon), a FED csupán átmeneti gyengélkedésnek tekinti, de a kamatemelésre vonatkozóan nem ad egyértelmű iránymutatást. Így sem a termelés növekedésével indokolt növekedés nincs meg, sem a későbbi kamatemelés beárazása nem tudja felfelé hajtani az indexeket. Utóbbiban amúgy már nem lenne túl sok spiritusz, mivel a kamatok így is rekord alacsony szinten vannak, valamint az emelés beárazása is csupán pár hónappal kerülhetne odébb.

A FED elmondása szerint meggyőző munkaerőpiaci adatokra vár, illetve az infláció visszatérésére. Utóbbi az olajárakat tekintve hamarosan bekövetkezhet, hiszen ha nem is emelkedik drasztikusan a nyersanyag ára az idő múlásával már a bázis érték is alacsonyabb lesz, így nem húzza lefelé az inflációs mutatót. Az USA-ban még érdekesség, hogy áprilisban két hónapnyi szünet után újra a bővülő tartományba kerültek a beszerzési és bizalmi indexek, ami a FED álláspontját támaszthatja alá az átmeneti visszaesést illetően.

Európában még mindig dúl a görög láz, a határidő vészesen közeledik (június vége) és egyenlőre nem látszik, hogy megoldás születne. A dollár gyengülésétől tisztított olajár emelkedése is negatívan hat a várakozásokra. Érdekesség a héten a nulla mellől elstartoló európai hozamok emelkedése volt. Ugyanakkor egy másik izgalmas adat is napvilágot látott, amely az európai bankok hitelezésének emelkedését mutatja éves alapon. Ez egy 36 hónapos csökkenő trendet tört meg.

A korrekciók, stagnálások sajnos elkerülhetetlen velejárói a kereskedésnek, és a megfelelő kiszállási pont keresése sokszor rosszabb eredménnyel járhat, mint a kedvezőtlen trend elszenvedése. Ugyanakkor ha nem csak hobbi befektetők vagyunk érdemes felkészülni az ilyen visszaesésekre. A kulcspont most is a diverzifikáción van.

Azonban ne egyszerűen arra gondoljunk, hogy vegyünk mindenből, aztán valami majdcsak hoz valamit. Megoldást az olyan eszközökbe fektetés nyújthat, amik pozitív cash flow-t hoznak tulajdonosuknak. A kötvény piacon még mindig találni befektetésre ajánlott kötvényeket, mind eurós, mind forint megtakarítások terén, melyek 3-4 százalékos hozamot fizetnek. Az osztalék papírok vétele a részvény oldalon jelenthet megoldást.

A kifizetésekkel pénzünknek egy részéhez hozzájuthatunk időnként, így nem kell feltétlenül befektetett tőkénket csökkentenünk, ha pénzre van szükségünk. A másik előny az összeg visszaforgatása lehet. Amennyiben alapba fektetünk az alapkezelő ugyan úgy megkapja a papírok után járó kamatot/osztalékot, azonban általában ez azonnal visszaforgatásra kerül. Amennyiben az alap mögött álló eszköz épp stagnál, korrigál, úgy az automatikus visszaforgatással rossz lóra tennénk. A kifizetést követően, ezzel ellentétben,  mérlegelhetünk, hogy hol a legérdemesebb elhelyezni az friss tőkét. 

Piaci korrekcióknál sokak fejében fordulhat meg a kérdés, hogy érdemes lett volna e kiszállni a pozícióból és ha igen, akkor mikor. A következő kérdés, hogy mikor lenne érdemes visszaszállni, mikortól mennek újra felfelé az indexek. A korrekciótól való félelmünkben nagyobb veszteségeket okozhatunk magunknak, mintha csak ’buy and hold’ stratégiát követtünk volna.

Amikor ki és beszállási pontok után kutatunk nem árt észben tartani, hogy a meg nem keresett pénz is veszteségként könyvelhető el. Ugyanakkor sokszor nem érdemes megvárni, hogy csak korrekcióról beszélünk (5 – 20 százalékos visszaesés) vagy már medve piacról (20 százaléknál nagyobb esés). Persze arról, hogy pontosan hol a határ a korrekció és medve piac között lehet vitázni, de a legelterjedtebb definíció szerint 20 százalékos esésnél húzzák meg a befektetők a vonalat. Mire idáig eljut a piac lehet, hogy buy and hold stratégiánk már jelentős veszteséget halmozott fel nekünk.

Több lehetőség és eszköz is van egy befektető eszköztárában, amit ki vagy felhasználhat, hogy részben elkerülje a korrekciók nem kívánatos hatását, anélkül, hogy túl korán szállna ki a játékból. Az egyik ilyen eszköz a stop-loss és a kúszó stop-loss megbízások adása. Ezzel előre maximalizálhatjuk veszteségünket, még nyugodt fejjel végiggondolva mennyit bírna el pénztárcánk. Általános kereskedői hiba, hogy visszaesésnél nem adnak el, mondván, hogy előbb utóbb lesz ez még magasabban is. Ezt a pszichológiai gátat is le tudjuk küzdeni stop-loss megbízások előre megadásával.

A kúszó stop-loss valóban a korrekciók ellen lettek kitalálva. Ekkor nem egy konkrét árat adunk meg, hanem egy rést a jelenlegi és eladási ár között százalékban, vagy index pontokban. Ha az index nekünk megfelelően halad a stop-loss szint követi, azonban ha megfordul a trend a stop loss fixen marad. Úgy tudjuk ezt vizualizálni, mintha kötélen húznánk valamit magunk után. Ennek a módszernek a használata esetén nem tudunk az abszolú csúcson kiszállni, azonban a csúcstól előre megadott helyen likvidálhatjuk befektetésünket, és nem csúszunk le egyetlen penny nyereségről sem.

Ha valaki a részvények világából szeretne profitálni, de nem szeretne túlzott kockázatot vállani az választhatja a menedék részvényeket (stock haven). Ezek a papírok olyan szektorbeli vállalatok részvényei, amelyeket kevésbé érzékenyen érint egy gazdasági visszaesés (energia, élelmiszeripar). Mivel a fogyasztás alappilléreit képviselik őket éri utol legkésőbb a vásárlóerő csökkenése.

Azonban ezt a relatív biztonságot nem adják ingyen. Mivel ugyan az a háztartás nem fog kétszer annyi gázt, áramot használni, ha éppen jól megy neki, a piaci fellenülésekből is csak fokozottan részesülnek ezek a szektorok. Összességében az alacsonyabb volatilitás figyelhető meg ezen értékpapírok esetében.

Érdemes megfigyelni a különböző szektorok teljesítményét az Investor.hu által közzétett cikkben, hogy lássuk a volatilitás hatásait szektoronként.