Az MNB előző kamatvágási ciklusa során, amikor 2012. augusztusa és 2014 júliusa között 7 százalékról 2,1 százalékra vágta vissza a jegybank az irányadó kamatrátát, rendkívül sokszor lehetett hallani, hogy pártoljunk el betéteintől. Az EKB monetáris lazításának hatására az MNB előtt is megnyílt a tér további kamatvágásokhoz, így pénzünkért még kevesebbet kaphatunk, mint eddig.
Az alatt, hogy megnyílt a tér az újabb kamatvágások előtt azt értjük, hogy a az EKB pénznyomtatási programja miatt a befektetők jobban kedvelik a forint befektetéseket az eurós lehetőségekkel szemben, hiszen itt még legalább valamicske kamatot kapnak a nulla eurós kamatkörnyezet mellett. Ez, és a pozitív külkereskedelmi mérleg, erősíti a forint iránti keresletet, ezért is tudott év eleji mélyrepüléséhez képest 300 EUR/HUF jegyzések alá erősödni a hazai fizetőeszköz.
Az erős forint ezzel ellentétben a jegybanknak nem érdeke. Bár konkrét árfolyam cél nincs a jegybanki kommunikáció szerint, a 3 százalékos inflációs célt szeretnék elérni, és jelenleg csupán -0,6 százalékon áll ez a mutató.
Az erős forint egyik oldalról olcsóvá teszi a külföldi termékeket a gazai fogyasztók számára, ami ismét lefelé húzná az inflációs mutatót. Másik oldaról a relatíve olcsó import, illetve drága export a másik oldalon a külkereskedelem eltolódását, a gazdasági teljesítmény visszaesését jelentené, ami úgyszintén a recesszió/defláció párosa felé húzná a gazdaságunkat.
Épp ezért újabb kamatvágási ciklus következhet, amit még mindig 1,5 százeléknál várnak megállni, befektetéseinken újabb bő fél százalékos éves „veszteséget” könyvelhetünk el. Elméletben. A banki betéti kamatokat nagyban befolyásolhatja a bankközi és állampapírpiaci rátákon kívül a hitelek felé irányuló kereslet. Amennyiben hirtelen forrást kellene bevonni, úgy a betéti kamatok is ennek megfelelően emelkednének. Ilyenkor a bankok magunkhoz vonzzák az ügyfelek pénzét, melyből fedezni tudják a növekvő hitelállományt. Azonban a magyar piaci szereplők az elmúlt évek hónapok alatt nettó hitelfelvevőkből, nettó megtakarítókká váltak. A gazdaság tehát dúskál a likviditásban, melyet nem tud hova elhelyezni, így az akciós betétekre sincs sok remény.
|
Hitelek (mrd EUR) |
Teljes |
Háztartások |
Nem-pénzügyi vállalatok |
Pénzügyi vállalatok |
Biztosítók és Nyugdíj Alapok |
|
2013 |
48,9 |
23,1 |
22,5 |
3,3 |
0,0 |
|
2014 |
45,2 |
21,4 |
21,4 |
2,4 |
0,0 |
|
2015 február |
47,9 |
22,8 |
22,0 |
3,1 |
0,0 |
|
Betétek (mrd EUR) |
|||||
|
2013 |
46,3 |
24,3 |
16,9 |
4,4 |
0,7 |
|
2014 |
46,5 |
23,2 |
16,6 |
5,9 |
0,8 |
|
2015 február |
49,0 |
25,3 |
17,2 |
5,9 |
0,6 |
|
Nettó megtakarítások (mrd EUR) |
|||||
|
2013 |
-2,6 |
1,2 |
-5,6 |
1,1 |
0,7 |
|
2014 |
1,3 |
1,8 |
-4,8 |
3,5 |
0,8 |
|
2015 február |
1,1 |
2,5 |
-4,8 |
2,8 |
0,6 |
Forrás: EKB adatbázis
Nem éri meg kivárni sem. Megtakarításaink esetén egy év halasztással sohasem a sorban legelső, de legutolsó év kamatját veszítjük el. Azon évét, mely hosszú távon és kamatos kamattal számolva messze a legnagyobb hozammal kecsegtet.
Utolsó kommentek