Hozam Vadász

A múlt hét végén a vezető tőzsdeindexek mind egy-egy korrekció "áldozataivá váltak", miután erős amerikai makroadatok láttak napvilágot. A munkanélküliség 2007 óta (azaz a válság eleje óta) a legjobb formáját mutatja, a második negyedéves (évesített) GDP növekedés 4 százalék lett, valamint az első negyedéves 2,9 százalékos zsugorodást is 2,1 százalékra módosították a felülvizsgálat után. Ezek után kevesen vannak, akik ne azt mondanák, hogy a rossz Q1 adatok nem a szélsőséges időjárás számlájára írhatóak. Azonban olyan érdekes gazdasági környezetben élünk, hogy a jó makro kilátások rosk off, azaz kockázatkerülő hangulatot idéznek elő. Ennek oka, hogy a befektetők félnek, hogy a Fed a vártnál előbb emelhet kamatot.

A Fed elnöke, Janet Yellen kongresszusi meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy a túl gyors helyreállás elerodálná a bérek amúgy is lassú növekedését. (Túl sokan lépnek vissza a munkaerőpiacra az negatív hatást gyakorol a bérekre). A Fed júliusi felmérése szerint még most is a munkavállalók 15 százaléka szembesül bér befagyasztással, míg az egészséges szint 12 - 12,5 százalék lenne.

A korán jött emelés a nehezen felépített vagyonhatást is kiiktathatná, a heves piaci reakciók miatt. Ezzel valószínűleg a Fed döntéshozói is tisztában vannak, szintén egy 2014-es Janet Yellen nyilatkozatban hangzott el, hogy az amerikai jegybank a pénzügyi stabilitás megőrzését is íratlan célnak tekinti.

Bár a tőzsdéket a több száz milliárd dollár nyújtotta plusz likviditás tudta eddig is fűteni, ha valaki nagyon a "buborék" kipukkadására számít ne feledje, hogy októberig még érkezik 45 milliárd dollárnyi plusz pénz a piacokra, illetve a jegybank kommunikációja szerint a pénzpumpa, alacsony kamatkörnyezet és magas jegybanki mérlegfőösszeg szuperhármasból az utóbbi fog legtovább velünk maradni.

Mi történt akkor múlt héten? A piacokon egyértelműen megváltozott valami, de az ok inkább pszichológiai, mint gazdasági. A megváltozott várakozások és hangulat eladói hullámot indított a világpiacokon. Ezért tudott az általában +1 és -1 százalék között mozgó Dow Jones index 2,5 százalék körüli esést produkálni. Egy amerikai felmérés szerint már csak a befektetők 56 százaléka tekintette magát bullish, azaz növekedésre játszó kereskedőnek, míg év elején ez a szám még 60 százalék felett járt, írja a MarketWatch. Medve piacról pedig még korai beszélni, hagyományosan 20 százalékos eséstől számít csak annak. A mostani jelenség indikátoraiban egyenlőre a 2014 január-februári visszaeséshez hasonlít, azonban a gyorsan változó piaci hangulat miatt érdemes óvatosnak lenni.

Az angol kifejezés: "vegyél bele a mélyedésbe". Érdemes lehet technikai oldalról hőmérőzni a piacot, sok vezető index esetében például az alul/felül vettséget indikáló RSI mutató már a túladott sávban mozog. A másik fő mozgatórugó a geopolitikai feszültség mérséklődése lehet. Mivel az eladási oldal ereje is véges érdemes lehet vételben gondolkozni, óvatosabbaknak egyenlőre csak rövidtávon.

    Épp hogy befejezte az MNB a kamatvágást a piac azt találgatja, hogy mikor lesz az első emelés. A keddi monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank szóban elkötelezte magát a 2015 végéig alacsonyan tartott kamatszintek mellett.

    Bár az első kamatemelésnek az infláció megindulásával együtt illene jönnie ez nem feltétlenül fog bekövetkezni, illetve az sem biztos, hogy ez épp a 2015 végi határidővel egyezik majd meg. A jegybanki kamatpolitikát ezeddig sem az inflációs várakozások, sem a geopolitikai helyzet változása nem hatotta meg ha vágásról és minél alacsonyabb kamatról volt szó. Vágtak emelkedő inflációs várakozások mellett, a Fed monetáris lazításának lassítása sem hatotta meg őket, illetve a 2014 eleji tőkekivonás sem a feltörekvő piacokról. Hogy miért? Mindent a fiskális politika támogatásáért, ha kell még sarokba is szorítják magukat.

   Sarokba szorítás alatt az MNB kamatswap és betéti politikáját kell érteni. Tavasz folyamán a nemzeti bank ugyanis bejelentette, hogy megszűnnek a kéthetes MNB kötvények, helyette a két hetes betétek veszik át az MNB finanszírozásának szerepét. Ez egyik oldalról kiszorította a külföldi befektetőket, akik ha esetleg nem mentek el, megkereték a két hetes MNB kötvényhez legközelebbi alternatívát, a 3 hónapos kincstárjegyeket. Nem véletlen, hogy miközben a hosszabb papaírok hozamai emelkedtek a rövid papírok kamatai rekord alacsony szinteket döntögettek, 4 vagy 5-szörös túljegyzés mellett.

    A jegybanki kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása után a bankok hosszabb papírokba kényszerültek, ám fizetőképességük, azaz likviditásuk megőrzése érdekében jobban preferálnák a  rövidebb papírokat. A Nemzeti Bank erre a problémára válaszolt a kamatswap megoldásával. A bankok  az általuk kapott hosszú távú, fix kamatokat fizetik a jegybanknak, míg a jegybank rövid, változó  kamatokat fizet vissza a bankok felé. Egy nagyobb mértékű kamatemelés esetén a jegybank saját  magának okozna komoly veszteségeket, hiszen az alacsonyabb fix kamatok ellenében magasabb változó  kamatokat kellene fizetnie. Ezzel a kamatswap intézkedéssel a jegybank azt az üzenetet is küldte a  piacoknak, hogy hosszútávon is elkötelezte magát az alacsony kamatlábak mellett.