Hozam Vadász

hozamvadasz2015. április 15. 00:59

Ne kamatból akarjunk meggazdagodni

Az MNB előző kamatvágási ciklusa során, amikor 2012. augusztusa és 2014 júliusa között 7 százalékról 2,1 százalékra vágta vissza a jegybank az irányadó kamatrátát, rendkívül sokszor lehetett hallani, hogy pártoljunk el betéteintől. Az EKB monetáris lazításának hatására az MNB előtt is megnyílt a tér további kamatvágásokhoz, így pénzünkért még kevesebbet kaphatunk, mint eddig.

Az alatt, hogy megnyílt a tér az újabb kamatvágások előtt azt értjük, hogy a az EKB pénznyomtatási programja miatt a befektetők jobban kedvelik a forint befektetéseket az eurós lehetőségekkel szemben, hiszen itt még legalább valamicske kamatot kapnak a nulla eurós kamatkörnyezet mellett. Ez, és a pozitív külkereskedelmi mérleg, erősíti a forint iránti keresletet, ezért is tudott év eleji mélyrepüléséhez képest 300 EUR/HUF jegyzések alá erősödni a hazai fizetőeszköz.

Az erős forint ezzel ellentétben a jegybanknak nem érdeke. Bár konkrét árfolyam cél nincs a jegybanki kommunikáció szerint, a 3 százalékos inflációs célt szeretnék elérni, és jelenleg csupán -0,6 százalékon áll ez a mutató.

Az erős forint egyik oldalról olcsóvá teszi a külföldi termékeket a gazai fogyasztók számára, ami ismét lefelé húzná az inflációs mutatót. Másik oldaról a relatíve olcsó import, illetve drága export a másik oldalon a külkereskedelem eltolódását, a gazdasági teljesítmény visszaesését jelentené, ami úgyszintén a recesszió/defláció párosa felé húzná a gazdaságunkat.

Épp ezért újabb kamatvágási ciklus következhet, amit még mindig 1,5 százeléknál várnak megállni, befektetéseinken újabb bő fél százalékos éves „veszteséget” könyvelhetünk el. Elméletben. A banki betéti kamatokat nagyban befolyásolhatja a bankközi és állampapírpiaci rátákon kívül a hitelek felé irányuló kereslet. Amennyiben hirtelen forrást kellene bevonni, úgy a betéti kamatok is ennek megfelelően emelkednének. Ilyenkor a bankok magunkhoz vonzzák az ügyfelek pénzét, melyből fedezni tudják a növekvő hitelállományt. Azonban a magyar piaci szereplők az elmúlt évek hónapok alatt nettó hitelfelvevőkből, nettó megtakarítókká váltak. A gazdaság tehát dúskál a likviditásban, melyet nem tud hova elhelyezni, így az akciós betétekre sincs sok remény.

Hitelek (mrd EUR)	Teljes	Háztartások	Nem-pénzügyi vállalatok	Pénzügyi vállalatok	Biztosítók és Nyugdíj Alapok
2013	48,9	23,1	22,5	3,3	0,0
2014	45,2	21,4	21,4	2,4	0,0
2015 február	47,9	22,8	22,0	3,1	0,0

Betétek (mrd EUR)
2013	46,3	24,3	16,9	4,4	0,7
2014	46,5	23,2	16,6	5,9	0,8
2015 február	49,0	25,3	17,2	5,9	0,6

Nettó megtakarítások (mrd EUR)
2013	-2,6	1,2	-5,6	1,1	0,7
2014	1,3	1,8	-4,8	3,5	0,8
2015 február	1,1	2,5	-4,8	2,8	0,6

Forrás: EKB adatbázis

Nem éri meg kivárni sem. Megtakarításaink esetén egy év halasztással sohasem a sorban legelső, de legutolsó év kamatját veszítjük el. Azon évét, mely hosszú távon és kamatos kamattal számolva messze a legnagyobb hozammal kecsegtet.

0 Tovább

hozamvadasz2014. augusztus 04. 09:00

Korrekció vagy buborék?

A múlt hét végén a vezető tőzsdeindexek mind egy-egy korrekció "áldozataivá váltak", miután erős amerikai makroadatok láttak napvilágot. A munkanélküliség 2007 óta (azaz a válság eleje óta) a legjobb formáját mutatja, a második negyedéves (évesített) GDP növekedés 4 százalék lett, valamint az első negyedéves 2,9 százalékos zsugorodást is 2,1 százalékra módosították a felülvizsgálat után. Ezek után kevesen vannak, akik ne azt mondanák, hogy a rossz Q1 adatok nem a szélsőséges időjárás számlájára írhatóak. Azonban olyan érdekes gazdasági környezetben élünk, hogy a jó makro kilátások rosk off, azaz kockázatkerülő hangulatot idéznek elő. Ennek oka, hogy a befektetők félnek, hogy a Fed a vártnál előbb emelhet kamatot.

A Fed elnöke, Janet Yellen kongresszusi meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy a túl gyors helyreállás elerodálná a bérek amúgy is lassú növekedését. (Túl sokan lépnek vissza a munkaerőpiacra az negatív hatást gyakorol a bérekre). A Fed júliusi felmérése szerint még most is a munkavállalók 15 százaléka szembesül bér befagyasztással, míg az egészséges szint 12 - 12,5 százalék lenne.

A korán jött emelés a nehezen felépített vagyonhatást is kiiktathatná, a heves piaci reakciók miatt. Ezzel valószínűleg a Fed döntéshozói is tisztában vannak, szintén egy 2014-es Janet Yellen nyilatkozatban hangzott el, hogy az amerikai jegybank a pénzügyi stabilitás megőrzését is íratlan célnak tekinti.

Bár a tőzsdéket a több száz milliárd dollár nyújtotta plusz likviditás tudta eddig is fűteni, ha valaki nagyon a "buborék" kipukkadására számít ne feledje, hogy októberig még érkezik 45 milliárd dollárnyi plusz pénz a piacokra, illetve a jegybank kommunikációja szerint a pénzpumpa, alacsony kamatkörnyezet és magas jegybanki mérlegfőösszeg szuperhármasból az utóbbi fog legtovább velünk maradni.

Mi történt akkor múlt héten? A piacokon egyértelműen megváltozott valami, de az ok inkább pszichológiai, mint gazdasági. A megváltozott várakozások és hangulat eladói hullámot indított a világpiacokon. Ezért tudott az általában +1 és -1 százalék között mozgó Dow Jones index 2,5 százalék körüli esést produkálni. Egy amerikai felmérés szerint már csak a befektetők 56 százaléka tekintette magát bullish, azaz növekedésre játszó kereskedőnek, míg év elején ez a szám még 60 százalék felett járt, írja a MarketWatch. Medve piacról pedig még korai beszélni, hagyományosan 20 százalékos eséstől számít csak annak. A mostani jelenség indikátoraiban egyenlőre a 2014 január-februári visszaeséshez hasonlít, azonban a gyorsan változó piaci hangulat miatt érdemes óvatosnak lenni.

Buy the dip

Az angol kifejezés: "vegyél bele a mélyedésbe". Érdemes lehet technikai oldalról hőmérőzni a piacot, sok vezető index esetében például az alul/felül vettséget indikáló RSI mutató már a túladott sávban mozog. A másik fő mozgatórugó a geopolitikai feszültség mérséklődése lehet. Mivel az eladási oldal ereje is véges érdemes lehet vételben gondolkozni, óvatosabbaknak egyenlőre csak rövidtávon.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 24. 12:00

Mikor jöhet az első MNB kamatemelés?

Épp hogy befejezte az MNB a kamatvágást a piac azt találgatja, hogy mikor lesz az első emelés. A keddi monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank szóban elkötelezte magát a 2015 végéig alacsonyan tartott kamatszintek mellett.

Bár az első kamatemelésnek az infláció megindulásával együtt illene jönnie ez nem feltétlenül fog bekövetkezni, illetve az sem biztos, hogy ez épp a 2015 végi határidővel egyezik majd meg. A jegybanki kamatpolitikát ezeddig sem az inflációs várakozások, sem a geopolitikai helyzet változása nem hatotta meg ha vágásról és minél alacsonyabb kamatról volt szó. Vágtak emelkedő inflációs várakozások mellett, a Fed monetáris lazításának lassítása sem hatotta meg őket, illetve a 2014 eleji tőkekivonás sem a feltörekvő piacokról. Hogy miért? Mindent a fiskális politika támogatásáért, ha kell még sarokba is szorítják magukat.

Sarokba szorítás alatt az MNB kamatswap és betéti politikáját kell érteni. Tavasz folyamán a nemzeti bank ugyanis bejelentette, hogy megszűnnek a kéthetes MNB kötvények, helyette a két hetes betétek veszik át az MNB finanszírozásának szerepét. Ez egyik oldalról kiszorította a külföldi befektetőket, akik ha esetleg nem mentek el, megkereték a két hetes MNB kötvényhez legközelebbi alternatívát, a 3 hónapos kincstárjegyeket. Nem véletlen, hogy miközben a hosszabb papaírok hozamai emelkedtek a rövid papírok kamatai rekord alacsony szinteket döntögettek, 4 vagy 5-szörös túljegyzés mellett.

A jegybanki kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása után a bankok hosszabb papírokba kényszerültek, ám fizetőképességük, azaz likviditásuk megőrzése érdekében jobban preferálnák a rövidebb papírokat. A Nemzeti Bank erre a problémára válaszolt a kamatswap megoldásával. A bankok az általuk kapott hosszú távú, fix kamatokat fizetik a jegybanknak, míg a jegybank rövid, változó kamatokat fizet vissza a bankok felé. Egy nagyobb mértékű kamatemelés esetén a jegybank saját magának okozna komoly veszteségeket, hiszen az alacsonyabb fix kamatok ellenében magasabb változó kamatokat kellene fizetnie. Ezzel a kamatswap intézkedéssel a jegybank azt az üzenetet is küldte a piacoknak, hogy hosszútávon is elkötelezte magát az alacsony kamatlábak mellett.

A gyenge forint sem adhat okot egynlőre a kamatemelésre, hiszen a jegybank szerint külön jó a gyengülő fizetőeszköz annak export ösztönző hatása miatt. Ugyanakkor a gyenge forint komoly inflációt generálhatna a magas importárak miatt, azonban úgy tűnik ez kevésbé érdekli a jegybankot. Ha túl rosszra forulna a helyzet a többi feltörekvő gazdasághoz viszonyítva még így is tetemes mennyiségű devizatartalékkal rendelkezik egy esetleges intervencióhoz.

Az inflációt illetően, bár a maginfláció egészséges 2,5 százelék körüli értéket mutat a rezsicsökkentések hatása még benne marad az inflációs mutatóban egy pár hónapig.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 12. 13:00

Átalakuló magyar monetáris rendszer

A magyar monetáris rendszer működésének miértjéhez egészen az 1990-es évek elejéhez vissza kell nyúlnunk. A rendszerváltást követően a forint jelentősen veszített értékéből, hosszasan 20% feletti inflációs értékeket produkálva, rövid ideig még 30 % felett is tartózkodott a ráta. A jegybanknak a kamat politikájához kellett nyúlnia, hogy megfékezze az árak elszabadulását, ami a 2000 évek elejére sikerült is, részlegesen. Az infláció és az alapkamat is 10% közelébe süllyedt.

Magyar infláció év/év (bal tengely, fekete trend); Magyar alapkamat (jobb tengely, kék trend)

forrás: tradingeconomics.com

Ilyen kamatszintek mellett természetesen nem állíthatjuk, hogy serkentőleg hatnának a hitelfelvételre, így a fogyasztások és beruházások akadoztak, ami visszafogta a termelés növekedését. Ekkor jött a magyar rendszer csodacsatárja, a devizahitel. A devizahitel lényege, hogy bankunk devizában vesz fel hitelt a bankközi piacokról/von be forrást betétekből; melyet aztán egy deviza konverziós ügylettel forintban folyósít a hitel felvevőjének. Miért jó ez? Forintot költ el a felvevő a magyar piacon, míg svájci frank kamatot fizet, mely 0,5-3,5% alapkamattal dolgozik 10 % helyett. A forint is erős tudott maradni a magas kamatok miatt, mely elrejtette a devizahitel egy igen jelentős veszélyforrását. A gazdasági növekedés természetesen elindult, melynek a 2007 válság vetett aztán véget.

A válság bekövetkezte után azonban a magyar monetáris politika igen komoly csapdába került. Emeli a kamatokat, és megpróbál segíteni a forint gyengülő árfolyamán, avagy csökkenti a kamatokat, cserben hagyja a gazdaság devizahiteleseit (melynél ne feledjük el, a mai napig az állam egy igen komoly adós, jelenleg is 41% devizaadóssággal rendelkezik [forrás: ÁKK]) és az alacsony kamatokkal próbálja ösztönözni a fogyasztást. Utóbbi a vagyonhatás miatt valószínűleg nem is működött volna, hiszen a megemelkedett adóssággal rendelkező lakosság, cégek és az állam sem vett volna fel új forint alapú hitelt, csak azért mert az olcsóbb, mint korábban.

Bár a devizahitelek leépítésének folyamata jelentősen előrehaladt, a kamatpolitika csak részlegesen tudott visszatérni a normális kerékvágásba. A folyamatosan csökkenő kamatok egyetlen igazi haszonélvezője az állam, aki olcsóbb és olcsóbb módokon tud forrást bevonni. Itt tegyük hozzá, hogy egy államnak akkor is hitelt kell felvennie, ha nem akar bővülni, mivel bevételei szakaszosan folynak be, így ki kell tölteni a két kifizetés közötti gap-eket. Ergo az államnak nem mindegy mennyi a mindenkori kamat, mivel nem igen tudja eltolni a hitel felvételét, ha épp kedvezőtlenek a kondíciók. A másodlagos haszonélvezők természetesen azok, akik állampapírba fektettek az évek során, de ez nem tartozik szorosan a témánkhoz. Erre az unorthodox helyzetre (a kamatpolitika már nem elég befolyásoló) válaszolt a jegybank unorthodox módszerrel: az ingyen hitellel és az ebből fakadó kettős kamatkörnyezettel.

0 Tovább

hozamvadasz2014. július 05. 15:08

Lengyel kamatdöntés – magyar következmények

A héten a lengyel jegybank monetáris tanácsa úgy döntött nem változtat az irányadó kamatrátáján. Bár egy lengyel jegybanknak koránt sincs olyan világgazdasági jogosultsága, mint egy európai, angol, japán vagy amerikai társának, ám ez a legutóbbi ülés mégis komoly hatással lehet a magyar pénzügyi rendszerre. A következő néhány soron megvizsgáljuk, hogy miért, és mik is ezek a hatások.

Kamat és kockázat

A blog lapjain többször lehetett már azt a gondolatot olvasni, hogy a hozamoknak és kockázatoknak egyensúlyban kell lenniük. A magyar gazdaság pénzügyi besorolása S&P - BB stabil ; Moody’s - Ba1 negatív; illetve Fitch BB+ stabil. Érdekesség, hogy a piac július 4. péntekre várta hogy a Moody’s új közleményt adjon ki, melyben a piaci konszenzus szerint negatívról stabilra minősítette volna a kilátásokat, ám ez elmaradt. Az azonban nem változott, hogy továbbra is a „bóvli” kategóriában van Magyarország, azaz kockázatos besorolású. Ezzel szemben a lengyel gazdaság A- stabil (S&P), A2 stabil (Moody’s) és A- stabil (Fitch) besorolásokat kapott a nagy hitelminősítőktől. Ez már befektetésre ajánlott kategóriának számít.

A kamat szintek azonban nem adják vissza ezt az összképet. A magyar alapkamat 2,3%-on áll, míg a lengyel jegybank 2,5 % rátával dolgozik. Többek között a kockázati szintek miatt is érdekes volt, hogy vágnak e a lengyelek (az alapkamat irányát lekövetik a kötvényhozamok), illetve a csökkenő kisker bővülés is kérdésessé tette a stimulus szükségességét. Míg nálunk a legtöbbször az alacsony inflációs rátával magyarázzák a kamatok sorozatos csökkenését az igazság nem ennyire egyértelmű. Az infláció valóban rekord alacsony a magyar gazdaságban, ám ennek egyik oka az állami rezsicsökkentések sorozata, melyek visszatükröződtek az energia árakban. A „valós” pénzromlást, melyet a jegybank monetáris politikájával kordában kell hogy tartson, maginflációnak nevezzük, mely esetben a fogyasztói kosárból kivesszük az energia és élelmiszer árakat azok árának magas volatilitása miatt. Egy kis gazdaságnál, mint amilyen a legtöbb Közép és Kelet Európai gazdaság ennek különösen fontos szerepe lehet, hiszen ezen gazdaságok sokszor ki vannak szolgáltatva a világpiaci árak ingadozásának. Ez az érték jelenleg is 2-2,5% között mozog, amely nem indokolná a kamatok további vágását hosszútávon.

Magyar (bal tengely/fekete) és lengyel (jobb tengely/kék) alapkamat és 10 éves állampapír hozamok
(forrás: tradingeconomics.com)

Az 10 éves állampapír hozamok egyenlőre még tartják 100-110 bázispontos reális különbségüket másodpiacon, a lengyel ráta 3,4 %-nál, míg a magyar 4,5%-on áll. Ezen instrumentum esetében meg is figyelhettünk egy kisebb piaci korrekciót az elmúlt héten (MAX, CMAX indexek), ám az igazán nagy meglepetést a 3 hónapos DKJ aukciók hozták. Rekord alacsony, 2,1% szintre csökkentek a rövid papírok hozamai. Bár a csütörtöki aukciót még mindig túljegyzés jellemezte, ám annak mértéke már jelentősen csökkent az előző heti adatokhoz képest. Az ÁKK és megérezte a kereslet csökkenését, én annak fenntartása érdekében ezen a héten nem is vont be tőkét a tervezett értéken felül.

Következmények

Egy piaci felismerés illetve korrekció, esetleg egy risk off hangulat könnyen torkollhat a külföldi tőke átáramlásába, a magyar gazdaságból a lengyelbe. Ez esetben nem csak az állampapír indexek, de a forint is megérezné az eladói nyomást. A Moody’s kedvező értékítélete sorsdöntő lehet, hogy megerősíti e a piac árazását, avagy rácáfol arra.

0 Tovább

«‹

12 3

›»

Hozam Vadász

Ne kamatból akarjunk meggazdagodni

Korrekció vagy buborék?

Buy the dip

Mikor jöhet az első MNB kamatemelés?

Átalakuló magyar monetáris rendszer

Lengyel kamatdöntés – magyar következmények

Hozam Vadász

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek