Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

​Mi lesz a görög válság után?

 

Az elmúlt egy hónapban egyértelműen a görög helyzet uralta a piacok hangulatát. Azonban a saga a végéhez közeledik, szombat lesz az utolsó találkozó ez ügyben (legalábbis elvileg, nem lennék meglepve, ha sikertelen zárás esetén bejelentenének még egyet hétfőre), majd kedden lejár a görög IMF felé fennálló adóssága. Az elmúlt hetekben mást sem lehetett olvasni, csak hogy mi van a görögökkel, lássuk hát a körképet a görög para után.

A fennforgó gazdaság csupán az EU GDP-jének 2 százalékát teszi ki, ráadásul a korábbi, 2011-12-es válság után a külföldi bankok és nemzetközi hitelezők jóval óvatosabb módba kapcsoltak, így a görög kitettség még ennél is alacsonyabb. Arról nem is beszélve, hogy a 2 százalék nem fog lenullázódni, csak egy recesszió jön benne. A fertőzés veszély így alacsony.

Emellett a napokban megjelenő májusi és júniusi beszerzési és hangulati indikátorok mind pozitív trendet mutatnak, az hitelkibocsátások évekig tartó csökkenő trendje után májusban 0,5 százalékos növekedést mutattak éves alapon.

 

A kontinens és a gazdasági övezet kilátásai stabilak, a részvénypiacok értékeltsége alacsonyabb, mint a világ többi vezető indexéjé. Természetesen görög csőd esetén jöhet még korrekció, de hosszú távon egyenlőre szinte nincs ami az emelkedés ellen szólna.

Szinte. A piaci mozgásokat elnézve igen egy euró szkeptikusságot, és risk-off hangulatot lehetett látni. Utóbbi természetes velejárója egy ilyen helyzetnek, előbbi azonban túlmutat a görög problémán. A periféria országok és német hozamok közötti különbség tágulása az elmúlt pár hétben jó példa erre. A befektetők egy uniós szempontból kedvezőtlen kimenetelre számíthat. A kedvezőtlen az lehet, ha a görög hangulat átterjed az olaszokra, portugálokra, spanyolokra, és ők is könnyítéseket kérnek. Ezt már nem bírná el az EU költségvetés, és könnyen a zóna lazulásához, akár felbomlásához vezethet.

A hangulat terjedése azonban egy görög csőd esetében is elkerülhető, amennyiben épp hogy kirakják őket az euró övezetből. A megmaradt zónát ez épp erősíthetné, hiszen a recesszióba süllyedő Görögország elvenné a többiek kedvét hasonló kezdeményezésektől.

Azonban a görög csőd nyilvánvalóan tovább gyengítené a perifériába vetett bizalmat. Valúszínű, hogy ilyen esetben az EKB átcsoportosítaná kötvény vásárlási kvótáját, hogy csökkentse a német-periféria spreadeket.

0 Tovább

Kína - az USA legnagyobb hitelezője

Kína az elmúlt néhány hétben a figyelem középpontjába került, sajnos a negatív fejlemények miatt, melyek egyenlőre csak fokozottan hatnak ki a világgazdaság többi szereplőjére. A beszerzési menedzser indexek és a kínai ipar termelékenysége zsugorodott az utóbbi hónapokban, mint azt az első negyedéves adatok kimutatták; de ami talán ennél is meglepőbb az az, hogy a kínai kormány úgy nyilatkozott nem terveznek kisegítő intézkedéseket tenni az ügyben. Elindultak a találgatások a nyilatkozat kapcsán, lehetséges e, hogy a kínai kormány a piacgazdaság irányába kíván tenni lépéseket? Az egyik legnagyobb kérdés a kínai pénzt, a jüant övezi, mely jelenleg mesterségesen alacsony áron van tartva. Amennyiben egy fokozottan vagy sávozottan lebegő árfolyam mellett döntene a kormány úgy a bankközi piacokon hatalmas sokkokkal kéne megbirkózni a kereskedőknek és bankároknak. Mostani cikkünk ezt a problémakört járja körül részletesebben.

 

Alacsony jüan és a külkereskedelmi mérleg

 

                Az mesterségesen alacsonyan tartott hazai fizetőeszköz a kínai gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója. A gyenge deviza mint tudjuk jótékony hatással van a külkereskedelmi mérlegre, az exportot ösztönzi, míg az import tevékenység kevésbé vonzó lesz általa. Az így kialakult külkereskedelmi többlet egy ország gazdaságában forrásként jelenik meg, és mivel mint az egyszerű könyvelési szabályoknál állami szinten is ami jelentkezik forrás oldalon annak eszköz oldalon is meg kell jelennie. Ez az eszköz nem más, mint a kínai gazdaság illetve kormány deviza tartaléka, amit mára már milliárd dollárokban mérnek. Mivel jüanra átváltani a folyamatosan befolyó összegeket nem volna célszerű (jüan erősödést idézve elő) a kínai kormánynak egyéb eszközök után kell néznie, amibe ezt a tömérdek pénzt fektetni lehet. Ez az eszköz nem más, mint amerikai államkötvények.

A Kínai hitelezés és egy esetleges nyitás hatásai



                A kínai állam a teljes USA államadósság 21,8 % (1273,5 milliárd USD) részét birtokolta 2014 januárjában a legfrissebb adatok szerint; mely saját GDP-jük körülbelül 10%-ának felel meg. A számok magukért beszélnek, a vilg két legnagyobb gazdaságának sorsa mondhatni egybe fonódott. Egy esetleges világpiaci nyitás a kapcsolatot igencsak deformálná. A legvalószínűbb, hogy a fejlett piaci befektetők többsége egyszerűen kivetítené a múltbeli teljesítményt a jövőre és elkezdené vásárolni a kínai értékpapírokat, erősítve ezzel a jüant. Lebegő árfolyamnál Kína veszítene ezzel versenyképességéből, mely még jobban visszavethetné a Kínai gazdaságot ezzel súlyos veszteségeket róva a befektetőkre. Amennyiben intervencióval fenn akarnák tartani a gyenge árfolyamot úgy pénznyomtatásba kéne kezdeni, dollár vásárlással és jüan eladással stabilizálni az árfolyamot, mellyel még jobban felpörögne a dollár alapú államközi hitelezés. Ez a "holland betegség" egyik torz formája lehetne.
0 Tovább

Hozam Vadász

blogavatar

Pénzügyekről közérthetően

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek