Hozam Vadász

Az elmúlt nap 325 árfolyam mellett történelmi mélypontot ütött a froint az euróval szemben. A dollár gyakorlatilag naponta döntögeti a csúcsokat, a svájci frank kezét is elengedték. Azonban mindez jó nekünk, mivel a külkereskedelmi mérleg nyelve az export felé billen. Így minden importon elvesztett forintért kárpótol az export tevékenység, sőt még többletet is hoz, ami többlet forintban mérve egyre magasabb. Legalábbis papíron.

A magyar külkereskedelem export többlete a válságot követő években alakult ki. A miért megválszolására azt kell megvizsgálni mi is mozgatja az import/export folyamatokat. Az import közgazdaságilag a belső kereslet egy részét teszi ki, míg az export mennyiség fő mozgatórugója a külföldi kereslet. A válságot követően a magyar piac belső kereslete jelentősen csökkent, egyik fő ok a megnövekedett hitel terhek (deviza hitel) és az ilyenkor természetes hitel leépítési kényszer (deleveraging). Mindeddig export partnereinknél kisebb mértékben vagy csak átmenetileg volt visszaesés a fogyasztásban, hála a jegybankok és kormányok intervenciójának (legnagyobb partnereink: Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság). Ez átbillentette a mérleget az export oldalára.

Ez elméletben az jelentené, hogy az extre export után befolyó bevételeket forintra váltjuk, amivel pont erősítenénk a hazai fizetőeszközt. Mivel azonban forintunk egyre csak gyengül úgy tűnik ez az átváltás mégsem történik meg. Ennek két fő oka van. Első, hogy az export orientált cégek jelentős része van külföldi tulajdonban (gondoljunk például a ’hazai’ autóiparra, amely az export jelentős hányadát adja) , akik bizony időnként szeretnének hozzájutni megkeresett pénzükhöz és tőkét vonnak ki a gazdaságból.

Második okunk a Grasham-szabályból következik, miszerint a rossz pénz kiszorítja a jót. Grasham megfigyelése alapján ha egy stabil és egy volatilis pénz is forgalomban van az gazdasá szereplői racionális módon a jót tartják meg, a rossztól pedig szabadulnak. A szabadulás nem féltétlen átváltást jelent, Grasham inkább a rossz pénz elköltését figyelte meg, azaz a volatilis pénz forgott a reálgazdaságban. Sok hazai szereplő épp ezt teszi az euróval, dollárral, és miért is ne tenné, ha kamatkülönbözet már alig van, ráadásul az árfolyam különbségeken 10-20 százalékokat lehet keresni.

1.) A keddi állampapír aukció az előző időszakhoz képest rendkívül gyengén sikerült. Ez a rekord alacsony hozamszinteknek és a geopolitikai feszültség keltette risk off, azaz kockázatkerülő hangulatnak köszönhető. A hosszabb kötvényhozamok kedd és szerda során 1 százalékot ugrottak(, ami kötvények esetében rendkívül komoly emelkedést jelent), aminek hatására a csütörtöki állampapíraukción már megnövekedett kereslet látszott, az aukción 0,14-0,16 bázispontot tudtak is korrigálni a hosszú papírok hozama lefelé.

2.) Szerdán végleg kiszorultak a külföldi befektetők az MNB kéthetes kötvényeiből. Hivatalosan augusztus elsejével alakultak át a kéthetes MNB kötvények kéthetes betétekké, amely már nem teszi lehetővé külföldi befektetők jelenlétét a piacon. Az utolsó kéthetes kötvények július 23.-ai kobocsátásuk után most szerdán jártak le, a lejáró összegek nagyrészét kivonták a befektetők a mgyar piacról. Míg a július 22 kamatvágást és 23-ai kötvénykibocsátást követően 2,1 százalékot kaptak pénzükre, úgy rövid állampapírokban tartva az összeget jelenleg csak 1,6 százalékos hozammal számolhattak volna.

3.) Orosz szankciók: a geopolitikai feszültség így is óvatosságra intette a nemzetközi befektetőket, de a csütörtökön bejelentett orosz szankciók és a korábbi EU szankciók közvetlenül is érintik a magyar gazdaságot. Előzetes felmérések szerint már júliusban is csökkenhetett a magyar export, illetve külkereskedelmi többlet.

4.) Mario Draghi beszéde: bár érdemi lépést most sem láttunk az EKB részéről, a jegybankelnök inkább a piacok felé irányuló kommunikációra fektette a hangsúlyt. Sajtótájékoztatója első felében, amikor a stabil közép és hosszútávú jegybanki inflációs várakozásokról, illetve az EKB hitelprogramjának várható sikereiről beszélt erősödni tudott az euró és a forint is. Az ezek után elhangzott "különbségek az amerikai és európai monetáris politika" kifejezés hatására a piacok irányt váltottak és a "japanizációt" kezdték árazni. (A japanizáció az 1990-es évek közepén kezdődő, máig tartó japán gazdasági helyzet elnevezése, melynek ismérvei az akadozó gazdasági bővülés/gazdasági visszaesés, valamint a piacokra nehezedő deflációs nyomás)

5.) A pénteki erősödés a nyugati risk on hangulatnak köszönhető, Valgyimir Putyin bejelentette, hogy befejezték a hadgyakorlatokat az ukrán határ mentén. Ugyanakkor továbbra is 45 000 orosz katona állomásozik a nyugati határoknál. A pénteki amerikai légicsapás Irakban szintén helyi konfliktus rendezését vetítheti előre.

Meddig mehet ez így tovább?

A forint árfolyamát jelentősen fogja befolyásolni az orosz-ukrán konfliktus alakulása, ahol egyenlőre a konfliktus elmélyülése látszik kibontakozni. Ugyanakkor az ukrán erők már körülfogták Donyecket, a lázadók központját. Az Oroszország és EU közötti szankciók szintén érzékenyen érintik a magyar fizetőeszközt.

A nyugati jegybankok kamatemelése körüli spekuláció is a forint alatt vágja a fát. Míg Angliában és az Egyesült Államokban már az irányadó ráták emelését fontolgatják addig mi kivágtuk a kamatot a forint lába alól. A kötvénypiaci árfolyamok normalizálódása hozhat enyhülést, ez esetben viszont a kötvényesek járnának rosszul.

Szerdán az urolsó kéthetes MNB kötvények is lejárnak. A külföldi befektetők újabb hulláma vonhatja ki tőkéjét a gazdaságból.

Mi indokolja az intézkedéseket?

Ki szorul ki ezzel a piacról?

Hogyan tovább?