Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ide folyik az export többlet

Az elmúlt nap 325 árfolyam mellett történelmi mélypontot ütött a froint az euróval szemben. A dollár gyakorlatilag naponta döntögeti a csúcsokat, a svájci frank kezét is elengedték. Azonban mindez jó nekünk, mivel a külkereskedelmi mérleg nyelve az export felé billen. Így minden importon elvesztett forintért kárpótol az export tevékenység, sőt még többletet is hoz, ami többlet forintban mérve egyre magasabb. Legalábbis papíron.

A magyar külkereskedelem export többlete a válságot követő években alakult ki. A miért megválszolására azt kell megvizsgálni mi is mozgatja az import/export folyamatokat. Az import közgazdaságilag a belső kereslet egy részét teszi ki, míg az export mennyiség fő mozgatórugója a külföldi kereslet. A válságot követően a magyar piac belső kereslete jelentősen csökkent, egyik fő ok a megnövekedett hitel terhek (deviza hitel) és az ilyenkor természetes hitel leépítési kényszer (deleveraging). Mindeddig export partnereinknél kisebb mértékben vagy csak átmenetileg volt visszaesés a fogyasztásban, hála a jegybankok és kormányok intervenciójának (legnagyobb partnereink: Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság). Ez átbillentette a mérleget az export oldalára.

Ez elméletben az jelentené, hogy az extre export után befolyó bevételeket forintra váltjuk, amivel pont erősítenénk a hazai fizetőeszközt. Mivel azonban forintunk egyre csak gyengül úgy tűnik ez az átváltás mégsem történik meg. Ennek két fő oka van. Első, hogy az export orientált cégek jelentős része van külföldi tulajdonban (gondoljunk például a ’hazai’ autóiparra, amely az export jelentős hányadát adja) , akik bizony időnként szeretnének hozzájutni megkeresett pénzükhöz és tőkét vonnak ki a gazdaságból.

Második okunk a Grasham-szabályból következik, miszerint a rossz pénz kiszorítja a jót. Grasham megfigyelése alapján ha egy stabil és egy volatilis pénz is forgalomban van az gazdasá szereplői racionális módon a jót tartják meg, a rossztól pedig szabadulnak. A szabadulás nem féltétlen átváltást jelent, Grasham inkább a rossz pénz elköltését figyelte meg, azaz a volatilis pénz forgott a reálgazdaságban. Sok hazai szereplő épp ezt teszi az euróval, dollárral, és miért is ne tenné, ha kamatkülönbözet már alig van, ráadásul az árfolyam különbségeken 10-20 százalékokat lehet keresni.

0 Tovább

A kínai gazdaság és a válság - II. rész

          Az előző írásunkban a mai kínai gazdaság problémáit kezdtük el vizsgálni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a csökkenő konjunktúra nyomja rá elsősorban a bélyegét a gazdsági bővülésre, mely olyan kulcsfontosságú szektorokat is bedönthet, mint a bankon kívüli hitelezés. A trösztök csődjével veszélybe kerülhet az egyre népesebb kínai középosztály megtakarítása, mely esetben a vagyonosodási hatás gerjesztette fogyasztás is csökkenhet. Mint látjuk a csökkenő fogyasztás makroökonómiai ördögi körébe került Kína gazdasága, ám válaszra váró problémák sorának még messze nincs vége.

Japán gazdasága


                A kiutat jelentő export termelés is több veszély faktornak van kitéve. Habár a nyugati államok Európában és Észak-Amerikában már kezdenek kilábalni a 2008-as válság okozta pénzügyi nehézségekből, a FED monetáris lazításának csökkentése valamint az EU védővámjai, a 2010-2013 években saját devizát gyengítő nyugati monetáris intézkedések komoly probléma elé állítják a kínai exportőröket.

                Nyugati partnerein kívül Kína egyik legnagyobb vevője nem más, mint a szomszédos Japán. Japán a kínai export 7,4% tette ki 2012-ban, amely mint egy 154 milliárd dollárral járul hozzá a GDP-hez. Habár a Bank of Japan szintén átvette nyugati mintára a monetáris lazítás módszerét ez mégsem a gyengülő Yen okozza a fő problémát.

                Japán elsőszámú problémája a hatalmas adósság hegy, amit a kedvező kamatlábak mellett az évek során felhalmozott. Mintegy 997 billió yen, GDP arányosan közel 200%-os államadósság nyomja a Japán kormány vállát. De Japán nem egy éjszaka alatt halmozta ezt fel, hol itt a probléma, kérdezhetnénk, a piacok nem ragáltak eddig semmit. A fő probléma újfent a monetáris célokban keresendő. A Yen évek óta tartó deflációs nyomás alatt van, ez köztudott. Ilyen viszonyok mellett a kormány képes volt 1% kamattal hiteleket felvenni, melyre együttesen 2% reálkamatot kapnak a befektetők. Kik a befektetők? Elsősorban japán nyugdíj alapok, melyeknek a 2% reál hozam megfelelő, céljuk a biztonság, és a gazdaság prosperitásának fenntartása szoros érdekük. Ezen intézményekkel egyetlen gond van: vagyonuk a demográfiai változások miatt csökken. Az idősödő Japán társadalom inkább kivesz, mint betesz az alapokba, növelve ezzel a külföldi befektetők arányát a japán állampapírpiacon.

                A külföldi befektetők többségénél a 2% reál kamat a tűréshatár küszöbén van, ráadásul a yen gyengülése még el is vehet a hozamokból. Az igazi gond ott van, ha a Bank of Japan képes elérni a 2% inflációs célját. Mi történik ekkor? Az infláció 2%, a nominális kamatlábak 1%-on, így évente 1% veszít a vagyonából aki ide fektetett be. Ám a piac ezt nem hagyja, az állampapír árfolyamokat úgy árazza be, hogy meglegyen a 2% reál kamat, ezzel 4% nyomva a nominális kamatlábakat.

              Hogy mi ezzel a gond? Ilyen tetemes adóssághegy mellett egy körülbelül 3,3% kamat növekedés  (4,3% nominális kamat) olyan mértékű kiadásokkal járna, hogy az adóbevételeket teljes egészében az adósság törlesztésére kéne fordítani, tovább növelve ezzel az adóssághegyet, most már exponenciális pályán. Honnan jön ez a szám? A 2012 év végén a Japán államadósság az adó bevételek 2300 %-át tette ki. Így tehát 1% adósság növekedés 23 % adóbevételt emészt fel. 

                Ha ez bekövetkezne, valószínűleg nem csak a 154 milliárd dolláros export bevételétől, de további bevételektől kéne megválnia a kínai államnak, hiszen egy ekkora méretű válság az világ összes gazdaságára komoly negatív hatást gyakorolna.

Demográfia otthon


                A kínai társadalom is hasonló problémákkal küzdhet néhány évtizeden belül, mint a mai nyugati társadalmak. A korfa alja meglehetősen szűk, így az eltartók/eltartottak aránya rohamosan csökken, hála az egy gyerek politikának. A problémára megoldást jelenthetne a jelenlegi jól prosperáló gazdaság tartalék képzése, ám csökkenő növekedés és állandóan bajba kerülő árnyékbankrendszer mellett ez meglehetősen nehéz feladatnak látszik.


Hogyan profitálhatunk mi ebből?


                Kína gazdasága a pénz és tőkepiacok helyzetének tekintetében még a mai napig meglehetősen zárt rendszert képez. Az egyszerű befektető nem kereskedhet kínai részvényekkel és kötvényekkel, így azok mozgásából is kimarad. Az egyetlen, viszonylag könnyen elérhető "rés a pajzson" a Hong Kongi Hang Seng tőzsdén kereskedett kínai index. Mint az ábrán is leolvasható ez az index szorosan együtt mozog a Hang Seng indexel, ám 2013 januárja óta a Hang Seng China entreprise index mint egy 12,28% eséssel, ám a Hang Seng index maga 0,61% növekedéssel zárt.





A technikai elemzés szintén csökkenő trendet mutat rövid távon. Az árfolyam a januárban áttrört majd visszatesztelt 200 mozgóátlagról másodjára is visszapattant, a napokban a rövid, 20-as mozgóátlagja alá süllyedt, valamint az MACD mutató is csökkenő rövidtávú trendet jelez előre.



források: data.worldbank.org, cia.gov, CMCMarkets.com
0 Tovább

A gazdaság motorja? IV. rész - A deviza árfolyamok

                 A gazdaság igazi motorját kutató cikksorozatunk utolsó részében kényes témához érkeztünk. Aki jártasabb közgazdaságban a cím olvasásánál azonnal felszisszenhetett, hogy az árfolyamok hatása a gazdaság teljesítményére elsősorban nem a fogyasztási, hanem a külkereskedelmi mérleg oldalán jelentkezik. Igen, akik így gondolták teljesen igazuk van, ám az export-import tevékenység végső soron a fogyasztási mutatókra fejtheti ki hatását.

                Az első részben felállítottuk egy egyszerű modellt, melynél egyik feltevésünk az volt, hogy zárt gazdaságot vizsgálunk. Ebben a cikkünkben természetesen a vizsgálat tárgya és az eredeti modell enyhén szólva összeférhetetlen, így ezen írásban egy nyitott piacgazdaságot veszünk alapnak. A jelenség, amit most szemügyre veszünk elsősorban magára az export és import folyamatokra van hatással. A fogyasztáson belül leginkább úgy mérhetjük az árfolyamok változását, ha azt nézzük, hogy a végső fogyasztó mekkora részben vásárolt hazai illetve külföldi termékeket. Ebbe beletartoznak olyan egyszerű fogyasztási cikkek is, mint például egy kiló kenyér, mely első ránézésre tűnhet 100%-ban hazai terméknek, ám valószínűleg külföldi gyártmányú teherautón, külföldről érkezett üzemanyag felhasználásával került a polcokra és ezen "termelő eszközök" ára megjelenik a termék piaci árában is. Láthatjuk, hogy egy nyitott gazdaságban igen ritkán találni 100%-ban hazai terméket.

Cikkünk következő részeiben deviza árfolyam - vagy árfolyam - alatt mindig a külföldi/belföldi kereszteket értjük.

Gyenge hazai / Erős külföldi deviza


                Amennyiben az árfolyamok nőnek úgy egy egységnyi külföldi fizetőeszközért egyre több hazai fizetőeszközt kell adnunk, vagy épp hogy többet kapunk. Az import tevékenységet ezen jelenség gyengíti, hiszen ahhoz hogy külföldről vásárolhassunk egyre több hazai devizát kell váltanunk. Ez erősíti a belső gazdaságot, hiszen a külföldi termékek hazai devizában mérve egyre drágábbá válnak; egyszerű kereslet-kínálat elvén ha nő az ár csökken a kereslet. Ám az igény nem feltétlenül szűnik meg ezen termékek iránt, ezáltal jó lehetősége adódik hazai termelőknek azonos, vagy helyettesítő termékkel kielégíteni a piaci szükségleteket.
                Az export tevékenységre a deviza árfolyam emelkedése épp ellenkező, pozitív hatást fejt ki, hiszen külföldön eladott termékünkért bár azonos mennyiségű idegen devizát kapunk, ám ezt az eredeti állapotnál kedvezőbben, több hazai eszközre válthatjuk. Ha egy küldő piacról érkező termékek relatíve olcsóvá válnak újfent az egyszerű kereslet-kínálat elvét követve a kereslet nőni fog a termékek iránt.

                Mint láthattuk mind az export mind import oldalról a hazai fizetőeszköz alul teljesítése a külföldivel szemben pozitív hatást gyakorolt a belső termelésre, illetve az import oldalon a belső fogyasztás felé tolódott el az egyensúlyt a import termékek fogyasztásával szemben. A 2008 válságot követően több állam is próbálta csökkenteni devizája világpiaci értékét, remélve hogy ezzel segíteni tud a gazdaság helyreállításában és a növekedési pályára való visszaállásában.

Erős hazai / gyenge külföldi deviza


                Ha a devizáink árfolyamai csökkennek épp ellenkező hatásokat figyelhetünk meg. A külföldi termékek relatíve olcsók lesznek, míg a külföldi fogyasztók kereslete csökken a hazai, dráguló termékkörrel szemben. Külkereskedelmi mérlegünkre negatív hatást gyakorol az árfolyamok csökkenése, így hosszútávon jelentős pénzösszeg távozhat a gazdaságból.

                A deviza keresztek változásai elsősorban nem a fogyasztás mértékét befolyásolják (mint ahogy az infláció vagy kamatlábak teszik) hanem azt, hogy fizetésünk mekkora részét költjük el a belső gazdaságban és mekkora részét költjük külső gazdaságok által előállított termékekre. Természetesen utóbbi nincs hatással a mi gazdasági fejlődésünkre (legalábbis nem közvetlenül és nem rövidtávon) így levonhatjuk azt a következtetést, hogy a belső gazdaság fejlődését a relatíve gyenge belső fizetőeszköz segíti elő.

Összefoglaló


                Cikksorozatunk elsősorban azt vizsgálta, hogy mely makroökonómiai tényező van a legnagyobb hatással egy gazdaság fejlődésére. Számos matematikai és gazdaság történelmi adat erősíthet meg minket, hogy ez nem más mint a fogyasztás, azon belül is a belső fogyasztás. Második lépcsőben annak jártunk utána, hogy mely egyszerű tényezők fejtik ki hatásukat a gazdaság egészének fogyasztására. Ezen néhány mutató figyelésével könnyebb dolgunk van, ha azt akarjuk eldönteni mely piacokon érdemes befektetnünk pénzünket. Kitűnő példa erre a feltörekvő piacok utóbbi néhány énben megfigyelt növekedésének lassulása. Rengeteg piac küzd forráshiánnyal, sokaknál a növekvő bérszintek ahhoz elegendővé váltak, hogy terméküket drágának találják, ám ahhoz még kevésnek bizonyultak hogy egy erős belső keresletet teremtsenek. Ezen kettős csapdába esettek közé tartoznak többek között a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína). 

GDP növekedés év/év alapon



 

forrás: data.worldbank.org


Infláció év/év alapon

 

 

forrás: data.worldbank.org

Import/GDP

forrás: data.worldbank.org
0 Tovább

Hozam Vadász

blogavatar

Pénzügyekről közérthetően

Utolsó kommentek