Az internetes bróker társadalom február utolsó napjaiban a Bitcoin körüli fejleményektől volt hangos. Valószínűleg olvasóink többsége már értesült róla, hogy az Mt. Gox japán bitcoin tőzsde, mely piaci kapitalizációját tekintve a legnagyobb Bitcionnal foglalkozó kereskedőházként funkcionált vállalatok között, csődöt jelentett február 28.-án. Március 2.-án pedig az egyik Bitcoin bank, a Felxcoin volt kénytelen csődöt jelenteni, miután egy hacker támadás során a bank online számláját "teljesen kipucolták " (Business Insider). Bár utóbbi tragédia nem volt annyira súlyos, mint a tőzsdei bukás (850 000 BTC-nak lába kélt) , itt 896 Bitcoin úszott el. Az offline tartott egyenlegeket nem érte kár, tulajdonosaik ki lesznek fizetve a következő napokban.



                Az árfolyam ugyanakkor úgy tűnik figyelmen kívül hagyja a híreket. Hétfői napon az árfolyam célba vette a 700 dolláros szintet (egyes tőzsdéken fölé is ment) , ám a legtöbb piacon 688 dollárnál visszafordult és a tegnapi napon 670 közelében zárta az európai kereskedést. Az utóbbi hónapokban láthattunk hatalmas eséseket és emelkedéseket is az árfolyamban, valamint a két nagy Bitcoin "pénzintézet" csődjét is figyelemmel követhettük, felmerül tehát a kérdés, hogy mi vár a Bitcoinra, illetve hogy ilyen körülmények között mennyire alkalmas fizetőeszköznek.

Mik a kilátások?


                Az Bitcoin elterjedése óta kapott hideget és meleget is egyes kormányoktól. Míg az USA-ban átmenetileg még be is tiltották, Kína a kezdetektől (az ismertség kezdetétől) támogatta. Ősszel megjelentek az első Bitcoin ATM-ek, több pénzmosási botrányt is sikerült túlélnie, az árfolyam járt 100, majd 1200 és újra 500 dollárnál is fél év leforgása alatt. A közgazdászok táborát kevés dolog osztotta meg ennyire az elmúlt években, mint a Bitcoin jelenléte a pénzpiacokon.

                Robert Schiller, amerikai Nobel-díjas közgazdász, a Yale egyetem professzora egyike a Bitcoint bíráló szaktekintélyek népes táborának. Habár hallhattunk/olvashatunk már tőle olyan megjegyzéseket, hogy a Bitcoin nem más, mint egy buborék, hétfőn a New York Times-nak adott interjújában kissé enyhített nézetein. Ugyan még mindig életképtelennek tartja az eszközt jelen formájában, mégsem jósolja eltűnését. Véleménye szerint több problémakört is meg kell oldani a Bitcoinnal kapcsolatban, hogy az életképes legyen a piacokon. Mindhárom probléma a Chileben az 1960-as években használt "kvázi-deviza", az UF (Unidad de Fomento) elvén alapszik.

                Az UF egyik nagy előnye volt, hogy vásárló ereje konstans volt, az infláció mozgását egy az egyben lekövette. A árak, kölcsönök, ingatlan értékek illetve fizetések is UF-ben lettek számítva, ezáltal stabil monetáris hátteret teremtettek az amúgy magas inflációval küzdő gazdaságban. A Chilei Peso és UF árfolyamát a Chilei Központi Bank először évente majd havonta jegyezte az fogyasztói árindexek alapján.

                Schiller szerint a Bitcoin, mint digitális UF kerülhetne forgalomban ezzel fixálva vásárló erejét, alkalmassá téve ezzel az internetes vásárlásra. Továbbá megoldást jelenthetne ha egy kormány, központi bank mögé tudna állni a kibocsátásban, illetve le tudnának szerződni egy internetes fizetésben jártas céggel (például PayPal vagy Square), mely szavatolni tudná a tranzakciók és számlák biztonságát. Interjúja során annak a lehetséges fejlesztésnek is hangot adott Schiller, melyben több különböző fogyasztói kosarat állítanak össze különböző felhasználói célcsoportokra tekintettel, elősegítve ezzel a mindenki számára előnyös infláció követést, és az eszköz minél szélesebb körű elterjedését. Interjúja végén megjegyezte, hogy véleménye szerint a jelenlegi Bitcoin közösség egyik újítást sem nézné jó szemmel.


                Természetesen sokan ellenzik Schiller nézeteit és a felsorolt intézkedések bevezetése elég valószínűtlennek látszik a jelenlegi helyzetben. A Bitcoin egyenlőre decentralizálva és csalások, rossz sajtó közepette is köszöni jól van. A piaci hozzáállást figyelembe véve valószínűsíthető, hogy még sokáig fennmarad az eszköz magas volatilitása.