Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

​Piaci kitekintő a FED bomba után

Az elmúlt hetekben a figyelem a dollár, euró és olaj hármas körül forgott. Míg a deviza párok paritásukat illetően épp heves helycserében vannak, az olaj piacán a kínálat nem hogy csökkene, de tovább nőtt. Ez a hármas azonban ellentmondásokat hordoz magában.

A dollárt illetően hihetetlen emelkedésen vagynk túl, önmagával szemben (dollár index) mint egy 20 százalékos emelkedésen vagyunk túl egy évvel ezelőtthöz képest. Ezt eleinte a piaci szakértők a várt kamatemelések beárazásának vélték, azonban az erre számolt szinteket már hetekkel ezelőt megütötte az index. A szerdai sajtótájékoztatón már nem lehetett hallani a türlemes szót a kamatemeléssel kapcsolatban, azonban FED csökkentette az évre várt kamatszinteket. Ez átmenetileg képes volt gyengíteni a dolláron, de a tegnapi nap során az index visszakorrigált.

Amennyiben nem csak korrekcióról, hanem a dollár erősödés folytatásáról van szó, úgy ez magyarázható a kedvező növekedési várakozásokkal. (Közgazdaságilag a Mundell-Fleming modell írja le a jelenséget) Ugyanakkor a dollár ereje és a gazdasági növekedés ellentétes pályán mozognak, hiszen az erős dollár gyengíti az exportot. Részvény vásárláskor is érdemes ezt észben tartani.

Az euró piacán a Központi Bank a napokban indította meg eszközvásárlási programját. A leértékelődést, valamint az alacsonyabb kötvény hozamokat természetesen már korábban, a program meghirdetését követően elkezdte beárazni a piac. Az európai részvény piacok is komoly emelkedésen vannak túl, részben annak köszönhetően, hogy az amerikai kamatemelés elől az európai parkettre menekülnek a globális befektetők.

Az alapkezelők adatai szerint eddig mint egy 47 milliárd dollár folyt ki az amerikai részvény alapokból, melyből 35-36 milliárd dollárnyi tőke az európai piackra vándorolt át. Bár a vásárlóerő már most emelni kezdte az európai indexeket, a valós hatás talán csakhónapokkal, esetleg évekkel később lehet érezni. Ennek oka, hogy a nagyobb, exportra termelő európai vállalatok jó előre lebonyolítják deviza ügyleteiket opciókon és határidős ügyleteken keresztül. Ezáltal a gyenge euró talán meg sem fog látszani a cégek könyveim a következő pár hónapban.

Az olajárak tovább estek, ami nem is meglepő, hiszen a kínálati oldal nem hogy csökkenne, de pár százalékos bővülést mutat havi alapon is. Minekután a kínálati oldal nem hajlandó korrigálni, a trend megfordítására csak a növekvő kereslet lehetne hatással. Az egyik legnagyobb felhasználó, kínai gazdaság azonban küzd a felértékelődő devizájával (dollárhoz kötött jüan).  

0 Tovább

Az Argentin deviza válság - fix deviza keresztek

                A következő néhány soron a fix devizakeresztekkel, valamint azok előnyeivel és hátrányaival ismerkedhetünk meg. Emellett egy jelenlegi példával élve bemutatjuk, hogy mi lehet a rendszer egyik legnagyobb buktatója. Ez a példa nem más, mint az Argentin Peso (ARS).

A fix devizakeresztek


                Időről időre egyes országok kormányai és jegybankjai amellett döntenek, hogy saját devizájukat egy másik, általában világpénz (USD, EUR) árfolyamához rögzítik. Ezt természetesen megtehetik, hiszen saját valutájuknak kibocsátása felett monopólium joggal rendelkeznek. Ez a módszer nem véletlenül elterjedt a fejlődő országok körében (Kína, Argentína, Montenegro), hiszen ezáltal egy viszonylagos pénzügyi stabilitást nyernek (nincs kiszámíthatatlan árfolyam ingadozás), illetve az adott országgal (vagy ez EU és EURO esetében gazdasággal) rendkívül megkönnyítik a külkereskedelmi kapcsolatok létrehozását. Ezen módszernek magától értetődő módon hátul ütői is vannak. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy a monetáris önállóságuk részlegessé válik, csupán az árfolyamra vannak hatással, a kamatokat a kapcsolt deviza jegybankja határozza meg, közvetetten. Ha X és Y deviza között fix az átváltás, és Y devizában denominált eszközökre magasabb kamatot fizetnek addig áramlik Y gazdaságba a tőke, amíg a kamatszintek elérik a "market clearing" vagyis egyensúlyi szintet.

                Ha az árfolyamot gyengébb szintre állítunk, mint a piaci árazás lenne a jegybank fő feladata a deviza gyengítése, míg az "elméleti piaci" árfolyam el nem éri a kívánt szintet. Ellenkező esetben a deviza erősítésére van szükség, mely a jegybanki devizatartalékok felélésével biztosítható (saját deviza vásárlása). Ezen módszerek nem ismeretlenek a lebegő devizás országokban sem, hiszen árfolyam cél, ha ezalatt sávot értünk is, ezen gazdaságokban is létezik.

A monetáris unió buktatója - nem figyeltünk eléggé!


                A fix deviza keresztek jelensége nagyban hasonlít a monetáris unió intézményéhez. Két különböző tulajdonságokkal és mutatókkal bíró gazdaság piacai között a tőke szabadon áramolhat fix átváltással, amely monetáris unió esetében 1:1, míg fix devizakeresztnél bármi, előre meghatározott szint lehet; akár 1:1 is. Az egyik legnagyobb buktató ekkor a piaci buborék fújás, amit az olcsó hitel generál. Két példával is tudunk élni, hiszen a történelem megismétli önmagát, ha elsőre senki sem figyelt.
                A görög válság: az európai válságot sokak szerint az USA buborék kipukkadása okozta, ám mások szerint ez csak felszínre hozott egy mélyben lappangó problémát. Az európai monetáris unio létrehozásával nem csak egyszerűen egy közös devizát nyert a piac, hanem minden egyéb, deviza mögött álló kockázati és kamatszinteket, valamint inflációs mutatót is egységesítették. Mint fent írtuk, a fix átváltással a kamatszintek kiegyenlítik egymást (market clearing), így kockázatos piacok is alacsony kamatok mellett juthatnak hitelhez. Ha a kamat kisebb, mint a kockázati mutatók az előírnák elkerülhetetlen a túlzott hitelfelvétel. Ez fújt egy buborékot a görög államadósság szintjén (valamint az ír és spanyol ingatlan piacokon, csak úgy, mint az Egyesült Államokban). A 2008 válságot követően a hitelezés befagyott, és az európai gazdasági mechanizmusok és életképtelenné váltak ezzel.



                Miért fontos ez a mi témánkban? Mert nem ez volt az első eset, csak ezt valamiért mindenki mellékesnek tartotta. 1998-2003 között Argentínában hasonló történet ment végbe. Az Argentin peso és Amerikai dollár közötti átváltást 1:1 állapította meg az Argentin kormány a '90-es évek közepén.  A hitel csak úgy dőlt, az infláció normális mértékre esett vissza (tartva az USA trendet). Rövid távon minden szépen működött. Egy pont után azonban rengeteg befektetőnek rá kellett jönnie, hogy rossz üzletet csinált, biztonságosnak hitt befektetések bedőltek, elkezdődött a tőkekivonás, a Peso rendkívül gyorsan túlértékelté vált, és a jegybank nem tudott lépést tartani. 2002 január egytől a új átváltási érték 1:3 volt az USD/ARS esetében, azaz a a Peso 200 % gyengült! Emellett a munkanélküliség 23 % nőtt, 1998-99 között a GDP 21% csökkent. De ez valahogy az EUR esetében senkit sem zavart.

Mai Argentína - virágzó illegális piac


                Az elmúlt néhány hónapban újabb sorozatos gyengülésen ment keresztül az argentin fizetőeszköz. Az ok megint nem más, mint a deviza tartalékok megcsappanása, valamint a gazdaságba vetett bizalom csökkenése. A peso másodjára is túlértékelté vált.

                Normális körülmények között a fix árfolyam tartott deviza privát átváltása senkinek sem érdeke. Minek adjam el 4 árfolyamon, ha a jegybank 5-ért megveszi tőlem? Miért vegyek 6-ért, ha a jegybank 5-ért adja el? Ha alacsonyabb az árfolyam az eladónak nem áll érdekében üzletet kötni, ha magasabb a vevő nem akar vásárolni. Az üzlet semmiképpen sem jön létre. Ennek ellenére Argentínában virágzik a dollár illegális piaca, ahol 12-13 szinteken váltják a dollárral szemben. Hogy lehetséges ez?

                A válasz a Gresham törvényben rejlik. Sir Thomas Grasham I. Erzsébet angol királynő udvarának "pénzügyi szakértője" volt. Az ő nevéhez fűződik a jó és rossz pénz fogalma, valamint az az elmélet, hogy a rossz pénz kiszorítja a jót. Az egyetemes elv az, hogy az alulértékelt (jó) pénzt az emberek megtartják érték megőrzés céljából, a rossz (felülértékelt) pénzt pedig forgalomban tartják.
A konkrét megfigyelés: I. Erzsébet hatalomra jutásának idején új pénzt veretett, melynek névértéke megegyezett a forgalomban lévő érmék névértékével, ám arany tartalma magasabb volt. A magasabb aranytartalmú (alulértékelt/jó) pénzt az emberek szívesebb tartogatták, míg a rosszabb minőségű pénzen túladtak. Minek adjak kétszer annyi aranyat az piacon, ha ugyan azt az értékű árut kapom meg fele annyiért?

A dollár és peso esetében ugyan ez történik. A dollárt szívesebben tartogatják az emberek, mint valódi értékmegőrzőt, míg a túlértékelt peson előszeretettel túladnak. A dollár eltűnt a körforgásból, és az egyetlen hely, ahol hozzá lehet jutni az az illegális deviza váltó.


0 Tovább

Deviza piacok 2014 - A monetáris politika hatásai

A következő cikkben elsősorban az előző, kötvény piacokkal foglalkozó elemzést egészítjük ki, vizsgálva annak hatásait a főbb devizákra, illetve egyéb külső hatásokat is vizsgálni fogunk, mint például a lehetséges Japán válság, valamint a Bank of Japan monetáris politikája. Előbbinél azt a makrogazdasági modellt vizsgáljuk, melyet a bankok is alkalmaznak a határidős és opciós devizaárfolyamok meghatározásánál.

Hozam különbözetek és deviza árfolyamok

 

                A tőkepiaci folyamatok közül magától értetődően csak azokat a folyamatokat érdemes vizsgálni, ahol a tőke saját gazdasági és piaci határain kívül keresi helyét a világban. Nem kell feltétlenül országhatárokban gondolkodnunk, elég például az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott USD és EUR kötvénysorozatokra gondolnunk. Számos kisebb gazdaság kormánya alkalmazza a külföldi (elsősorban USD vagy Európa szomszédságában EUR) devizában denominált kötvények kibocsátását, ezáltal maguk a kormányok válhatnak deviza hitelessé. Ennek előnyeiről és hátrányairól itt olvashat bővebben.

                A kötvények iránti kereslet-kínálat (mint minden más esetében is) meghatározza a kötvény árfolyamát, mely hatással van az adott kötvény hozamára. Az egyszerű közgazdasági elmélet szerint addig kellene a magasabb kamatok felé áramolnia a tőkének, míg a "market clearing", azaz piaci egyensúly be nem áll. Ilyen esetet vizsgálva a kamat különbözetek a következő matematikai összefüggés útján befolyásolják a deviza árfolyamokat:

1 + R1 = (1 + R2) * e / e'

ahol "R1" a hazai, "R2" a külföldi kamatlábakat, "e" a jelenlegi, " e' " pedig a jövőbeni devizakeresztet jelöli. Fenti egyenletünket átrendezve:

(1 + R1) / (1 + R2) = e / e'

                Ezt az összefüggést használják a bankok határidős deviza árfolyamok meghatározásánál. (A vizuális magyarázatot megtekintheti itt.) Mit árul el nekünk ez az egyenlet? Ha a kiinduló deviza (R1, legyen az hazai vagy külföldi) kamata magasabb akkor a jövőbeni árfolyam kisebb lesz, ha megegyezik R2-vel akkor a spot árfolyamot kapjuk, ha alacsonyabb akkor magasabb árat kell fizetnünk a jövőben. A bankok ekkor a deviza irányadó kamatlábával számolnak, így néhány kritikus tényezőt figyelmen kívül hagyhatnak: a vállalt kockázatok és az infláció. Az inflációval kiigazított reál kamatlábakra ugyan úgy áll a fenti összefüggés, csupán az (1+R) nominális kamatok el kell osztanunk (1 + i) - vel, ahol 'i' az infláció mértékét jelöli. A kockázati oldalt is figyelembe venni bonyolultabb, ott is alkalmazható az "egy egységinyi kockázatra" mekkora kamat jut, mely esetben egy kockázati hányadost kell bevennünk az egyenletbe annak finom hangolásához, ám ennek a módszernek a hátránya, hogy a kockázati kedv percek alatt változhat, így sosem kapunk valós értékeket.

                Logikai, kevésbé elrugaszkodott és túlontúl egyszerű módon úgy lehet leírni a jelenséget, hogy idegen papír vételekor a papír és devizája iránt is többlet kereslet mutatkozik, árfolyamuk felfelé mozog, míg eladáskor mindkettőn túl kell adnia befektetőnknek, így áruk párhuzamosan lefelé fog korrigálni.

A kötvény kibocsátások hatásai - EUR/USD


                Előző cikkünkben megemlítettük a FED lassítási politikáját, valamint az Európai kötvény piac bővülését a Görög magán és közszféra újra piacra lépésének következményeként. Előbbiből következik, hogy a dollárt gyengítő hatások megszűnnek és az amerikai államkötvény piac is visszakerül piaci árazásba. Ám mielőtt ez bekövetkezne közel 200 milliárdnyi friss dollár fog a piacra kerülni, mely keresni fogja helyét világban, így a relatíve pozitív kockázati kedv még fenn maradhat a következő fél évben. A kockázati étvágy csökkenésével az amerikai kis befektetők nagy része, illetve a biztonságra vágyó külföldiek jelentős része is valószínűleg kiszáll a kockázatosabb termékekből, és újra az USA állampapírpiacán kezd befektetési tevékenységbe. Ez a kockázatos eszközök (mint például leendő/meglévő görög papírok) növekedését majd esését jelentené, magával rántva az EUR/USD devizapárt. Feltehetően nem véletlen, hogy a Görög pletykák fél év utáni kibocsátásról beszélnek, amely időszakba már egy letisztultabb képet kapunk a piacokról és a tapering befejezésének hatásairól. Annyi bizonyos, hogy egy kedvező görög kibocsátás tovább erősíthetné a már így is magasan járó EUR/USD árfolyamot.


forrás: finance.yahoo.com


Japán Yen


                A japán yen kiemelt figyelmet érdemel a következő néhány hónapban. A Bank of Japan egy éve kezdte yen kibocsátási programját, melynek célja a deflációs nyomás leküzdése és a gazdasági növekedés beindítása a yen gyengülésén keresztül. Bár az egy év alatt a yennek sikerült a 80-as szintről a 100 szint fölé gyengülnie a dollárral szemben, az elmúlt néhány hónapban megrekedt az árfolyam a 95-105 szintek között. A gazdaság is csak lassú ütemben bővül (2,6 % év/év alapon 2013-ban), a válság előtti szinteket még mindig nem érte el a reál GDP.

                Ám ennél egy sokkal égetőbb probléma a Japán gazdaságra nézve az államadósság hatalmas mérete (227% GDP-hez mért adósság 2013 végén!!), melynek megnövekedő kamatterhei romba dönthetik az államháztartást. (Részletesebb beszámolót itt találja)


                2014 minden szempontból turbulens év lesz a devizákat tekintve, rengeteg világpiaci változás megy végbe a következő 3 negyedévben, év végére pedig kiderülhet, hogy sikerenek mondható e a fejlett gazdaságok válságkezelése.


forrás: finance.yahoo.com
0 Tovább

Hozam Vadász

blogavatar

Pénzügyekről közérthetően

Utolsó kommentek