Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Miért jó a kibocsátónak a magas tőkeáttétel?

A mai kereskedési rendszerekben egyre magasabb tőkeáttétellel engednek kereskedni. A legtöbb esetben a mérték a termékhez tartozik, így eg sem tudjuk válogatni, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni.Ezen termékek közé tartoznak a CFD-k (Contract for difference), a certifikátok, az ETF-ek egy kisebb része, valamint a spread betting termékek jelentős hányada.

Az ETF-eken (Exchange Traded Fund) kívül, amiket tőzsdén kereskedett befektetési alapokhoz lehetne leginkább hasonlítani, a többi termék inkább egy soha le nem járó opcióhoz hasonít. Természetesen a "soha le nem járó" rész valóságban nem működik, itt általában az opciók átkötésére kerül sor időről időre, amely okozhat kisebb nagyobb kilengéseket az árfolyamban.

Sokszor azonban tényleges "szteroidozásról" van szó, amikor a kereskedő platform üzemeltetője hozzánk vág egy befektetési hitelt, amelyre kamatot számol fel. Ezt általában tartási költség (azaz holding cost) ként jelenik meg számlánkon. A módszer előnye számunkra, hogy nincs átkötés, az árfolyam jegyzés zökkenő mentes; de ezért fizetnünk kell.

Nem egyszer lehet vele találkozni, hogy a külöbözőtrading platformok 40-50 szeres tőkeáttétel mellett kínálják termékeiket, de 400-szoros értékbe is botolhatunk. Bár mi megtehetjük, hogy plusz fedezetet teszünk be számlánkra, hogy ne stoppoljon ki a rendszer az első kisebb ingadozásra. Ugyanis a kölcsön nyújtója saját tőkéjét nem kockáztatja, amikor a saját részünket felemésztette az árfolyam esés a rendszer automatikusan kizár és csak mi buktunk.

A plusz fedezet betételével az egyetlen gond, hogy a hatalmas tőkeáttételre így is megfizetjük a kamatot, hiába nem igényeljük azt, illetve hogy a plusz fedezet nem hoz nekünk semmit, csak biztonsági tartalékként áll. Így a mi hozamunkat rontja, míg a fizetett kamatot nem csökkenti. Ez a befektetés hitel kvázi ügyfélre erőszakolása.

0 Tovább

CFD - avagy a kapzsiság ára




                Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a CFD-k, hiszen kényelmesen bármi elérhető velük, alacsony összeggel is óriási profitra tehetünk szert és egyaránt nyithatunk long vagy short pozíciót. Legalábbis a kereskedési platformok ezt hangoztatják, ami önmagában igaz is, de közben elfelejtenek említeni egy apróságot, hogy ugyan ilyen könnyen és kényelmesen el is veszíthetjük a teljes megtakarításunkat.

                Aki még esetleg nem találkozott vele a Contract For Difference (CFD) avagy különbözetre kötött kontraktus a modern lóverseny legkifinomultabb formája. Egy szerény letét elhelyezése után fogadhatunk, avagy spekulálhatunk, hogy az általunk favorizált index, részvény, kötvény, ETF vagy deviza merre fog elmozdulni. Bármi elérhető vele, tovább gerjesztve a laikusok befektetési vágyát. A CFD lényege hogy a vételi és eladási árfolyam különbözetét a vevő vagy az eladó megtéríti a másiknak attól függően, hogy a vevő mire spekulált. A képlet egyszerű. Tegyük fel hogy X részvény jelenleg 100 dolláron forog. A "spread betting" brókercégnél (már a nevében is a "fogadás" szó sejlik fel a befektetés vagy kereskedés helyett) mondjuk 10 dollár letét elhelyezésével letehetjük voksunkat mondjuk az X részvény növekedése mellett, tehát 100 dollárnyi részvényre nyitottunk egy long pozíciót csupán 10 dollár felhasználásával. Kész is a tízszeres tőkeáttétel.

          Tegyük fel, hogy a papír 5% emelkedett, jelenleg 105 dolláron áll, örülünk, zárjuk a pozíciót, visszakapjuk a 10 dollár letétünket plusz az 5 dollárnyi árfolyamkülönbséget. 15 dollárral távozunk 10 dollárral indultunk, 50% haszon 5% emelkedésből.

           Ellenkező eset, feltételezzük, hogy most 5% zuhan az árfolyam. Máris csak 5 dollár maradt a zsebünkben, hiszen a letétből levonja a cég a megtérítendő összeget, végeredményben pénzünk felét elvesztettük egyetlen ügyleten.

           Sokak kárára manapság forognak 30 sőt 50 tőkeáttétellel CFD-k a különböző spreat-betting cégeknél, ezért ha arra adnánk a fejünk, hogy számlát nyitunk egy ilyen cégnél először mindig az legyen a kérdésünk, hogy milyen tőkeáttétellel kereskedünk, hiszen ötvenszeres aránynál egy 2% árváltozás hatására elveszthetjük összes megtakarításunkat.

            Kibocsátónak lenni a legjobb üzlet. Ők nem kockáztatnak semmit, hiszen ha az általunk favorizált papír esése eléri a letétünk összegét automatikusan kistoppol bennünket a rendszer, zárják a pozícióinkat és esélyünk sincs visszaszerezni megtakarításunk. Ezen felül marzsolhatják a CFD-ket, számlavezetést és jutalékokat számolnak fel. Nem véletlen, hogy az USA-ban tiltva van ezen instrumentumok használata.

A kockázatvállalás ördögi köre


          Amennyiben mégis arra adjuk a fejünket, hogy CFD-vel próbálunk magasabb hozamokat elérni az első bukás után könnyen letörhet a kezdeti lelkesedés. A százalékban gyakran két számjegyű veszteséget vagy leírjuk, ami igen fájdalmas, vagy megpróbálhatjuk visszaszerezni, ám ha nem akarunk erre hónapokat esetleg éveket áldozni maradnunk kell a kockázatos, tőkeáttételes termékeknél.

         Míg mondjuk ha közvetlenül részvényt tartottunk volna a portfolionkba akkor esetleg egy 5% zuhanás utáni 5% növekedéssel csak 0,25% veszettünk volna (100*0,95*1,05=99,75) a tőkeáttételnek köszönhetően ez a hányad is sokszorosára nőhet (példánkban 2,5 %-ra). Minden esetben magasabb piaci korrekció szükséges a korábbi veszteség kompenzálására, de tőkeáttétel nélküli ügyleteknél érdemes fontolóra vennünk, hogy ezért az elhanyagolható hányadért megéri e tartani a pozíciónkat.

Akkor ne vegyünk CFD-t egyáltalán?


      Önmagában nem tartom rossz eszköznek ezen termékek vásárlását, ha tisztában vagyunk saját korlátainkkal (mind pénzügyi, mind pszichológiai) és ha eléggé tudjuk diverzifikálni portfolionkat ahhoz hogy a CFD-k által generált extrém kockázatokat ki tudjuk védeni.
0 Tovább

Hozam Vadász

blogavatar

Pénzügyekről közérthetően

Utolsó kommentek