Zuhanó beszerzési menedzser indexek, egyre másra csődöt jelentő bányavállaltok, hatalmas pénzügyi nehézségekkel küszködő árnyékbankrendszer és lassuló gazdasági növekedés. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága ilyen és ehhez hasonló problémákkal küzd 2008 óta. A válság egyik legnagyobb áldozata volt a kínai ipar, a közel 24 000 000 új munkanélküli jól tükrözi a helyzet súlyosságát, bár ez csupán az ország dolgozó lakosságának 0,3%-nak felel meg, ám világviszonylatban nézve még így is rengeteg termelő erőről van szó.
Csökkenő konjunktúra
A válságot követően a nemzetközi kereslet visszaesésével Kína feldolgozóipara megrendelések nélkül maradt. Bár 2012-2013-ra normalizálódott a helyzet, a 2014 év elején folyamatosan a feldolgozóipar csökkenéséről lehet hallani. Mi okozza továbbra is a lassulást? Kína rengeteget fejlődött az elmúlt fél évszázadban, megsokszorozta ipari termelését és ezáltal GDP-jét is. Bár a vagyoni egyenlőtlenségek még mindig hatalmasak a kínai lakosság körében, az egy főre jutó GDP már 6 000 dollárnál, vásárló erő paritáson 9 100 dollár közelében van és az elmúlt 10 évben meg négyszerezte magát ez a szám.
Az átlag kínai jobban él, elegendő bevétele van létminimuma fenntartásához és többségük elkezdett megtakarítani. Több alapkezelői konszenzus szerint 2020-ig 1 000 000 000 fővel fog bővülni a világ középosztálya, melynek jelentős hányadát a kínai lakosság fogja adni. Ez a társadalmi elmozdulás számos gazdasági változást vont maga után. Az egyik ilyen, hogy a belső fogyasztás, mely a gazdaság első számú motorjaként funkcionál, a bevételek kisebb hányadát teszik ki, így 1 egységnyi plusz tőkét befektetve a gazdaságba annak jelentősen kisebb hozadéka lesz (makroökonómiai nyelvezettel élve a multiplikátor csökken). Habár a megtakarítások és azáltal a befektetések mennyisége is nőtt az utóbbi években, a megtakarítási formák sajnos nem bizonyultak hatékonynak az elmúlt néhány hónapban.
Az árnyékbankrendszer
Mi is az az árnyékbankrendszer? Ez a fogalom a pénzügyi rendszeren kívüli megtakarítási és hitelezési csatornákat takarja, melyeknek legnagyobb veszélye, hogy ellenőrizetlenek. Illegalitásról szó sincs, legalábbis általában, ám nem állnak olyan szoros kontroll alatt, mint a banki hitelezési csatornák, valamint kevésbé átlátható a struktúrájuk. A rendszer életképessége onnan ered, hogy ezen csatornákon keresztül a kevésbé hitelképes, banki hitelre nem jogosult vállalkozások is pénzhez juthatnak; általában jóval magasabb hozamot ígérve a kockáztatni vágyó befektetőknek.
Ezek a bankon kívüli hitelek 2013-ben elérték a 21 ezer milliárd jüan értéket, ami a gazdaság körülbelül 39%-ának felel meg. Legtöbbjük trösztök formájában van jelen a kínai piacon, egyiket-másikat bankfiókokban is árulják, sőt van olyan is, melyet kereskedelmi bank hozott létre. Épp február közepe tájékán jelentették be a China Construction Bank (CCB) által tulajdonolt Jilin Province Trust Co Ltd. fizetésképtelenségét, minek után a hitel felvevő maga is fizetésképtelenné vált a termék lejáratakor. A tröszt értéke hozzávetőlegesen 126 millió dollár volt.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek csak olaj a tűzre. Egyrészről a nagy cégek fizetésképtelensége rossz fényt vet az egész gazdaságra, elbizonytalanítva ezzel a befektetőket. Másrészről a megtakarítások elvesztése a lakosságot újabb tartalék képzésre ösztönzi, tovább csökkentve ezzel a fogyasztásuk. Ha még valaki emlékszik a vagyonosodási hatást vizsgáló cikkünkre, akkor itt pontosan ezzel a jelenséggel találkozhat, bár egyenlőre a trösztök nagy részét képes volt az állam kisegíteni.
Ez csak néhány probléma, mellyel a mai kínai pénzügyi rendszer szembesül. Elemzésünk következő részében tovább boncolgatjuk a lassulás okait és megnézzük hol lehet a fény az alagút végén.
További tartalomért keressen minket Facebookon!
Utolsó kommentek